GASZTROFORRADALOM – egy új korszak és Molnár B. Tamás

Gasztro-forradalom, vagy palotaforradalom?GASZTROFORRADALOM: A közepébe vágva, kezdjük talán ott, hogy mindaz, amit gasztroforradalomnak nevezünk, aligha több, mint palotaforradalom. Mindez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években alig akadt a témában magát valamennyire is komolyan vevő újságíró, aki az éttermi és séf élvonalról szólva ne írta volna, le a “forradalom” szót. Én azonban, már a kezdetektől úgy vélem, hogy a nyilvánvaló eredmények ellenére, a hazai változásokra sokkal inkább illik a palotaforradalom, mint a forradalom meghatározás.

  • A palotaforradalom kifejezés leginkább a folyamatok korlátozott, a társadalom széles tömegeit el sem érő hatókörét és jól meghatározott szereplőinek számát hivatott érzékeltetni. 

Aki figyelmesen olvas, félreismerhetetlen hasonlóságokat vélhet felfedezni a 70′-es évek franciaországi, és a 21. század elejének magyarországi eseményei között. S, ez nem véletlen!

A nouvelle cuisine – palotaforradalmak sorozata

  • A következőkben, a francia “nouvelle cuisine” modellértékű példáján mutatom be, hogy miképpen is működik mindaz, amit tévesen, és naivan, gasztro-forradalomnak neveznek mifelénk.

A nouvelle cuisine (új konyha) a fennállóval szembeni elégedetlenség kifejeződése, egyfajta palotaforradalom, amelyben a személyes becsvágyon túl a kultúra megújuló ereje is kifejeződik. Az “új konyha” fogalmával már az ókori görögöknél és rómaiaknál is találkozunk, ám mai értelmezésében csak a 17. század közepén, a francia gasztronómiai modell kialakulásával, a François Pierre de la Varenne nevével fémjelzett korszakban kezd formát ölteni.

Menon, La nouvelle cuisine (1742)

Menon, La nouvelle cuisine (1742)

A 18. század közepére Menon, Marin és La Chapelle már a maihoz hasonló tézisekkel jelentkeznek miközben az „új” konyha, akárcsak ma, vegyes érzelmeket vált ki. Mint Voltaire mondja: „Meg kell, hogy mondjam, hogy a gyomrom nem ért egyet a „nouvelle cuisine-nel.”. A 19. század elején Marie-Antoine Carême a nouvelle cuisine vezéralakja. Az 1880-as évektől azonban már Georges Auguste Escoffier válik azzá, miközben az eredménnyel továbbra is elégedetlen Curnonsky éppen rá gondolva ismételgeti rendületlenül, hogy az étel „Elsősorban mesterkéletlen legyen!”. A 20. század 70’-es évei nouvelle cuisine mozgalmának előfutárai között leginkább Fernand Point, Alex Humbert, Andre Guillot és a Buckingham Palace korábbi séfje, Jean Delaveyne neve említhető. Ők azok a neves szakácsok, akik Escoffier rendszerét munkaigényesnek és korszerűtlennek, ételeit nehéznek tartják, és elismerést követelnek maguknak.

Az újságírók nélkül ez sem megy!

„A nouvelle cuisine kezdeteinél néhány elszántan híressé válni akaró séfet és két nagy képzelőtehetségű újságírót, Henri Gault-t és Christian Millau-t,  fedezhetünk fel.”  (Jean-Robert Pitte, Président de l’Université Paris Sorbonne-Paris IV )

Pierre Troisgros és Paul Bocuse (Forrás: gourmet.com)

Pierre Troisgros és Paul Bocuse az 1970-es évek elején

Az 1970-es évek legelején a Troisgros testvérek és Paul Bocuse meglátogatják Michel Guérard Le Pot-au-Feu éttermét. A Michelin-csillagos séfek találkozója jól sikerült, ami után 1972-ben Guérard felveszi a kapcsolatot Henri Gault és Christian Millau újságírókkal. Mindez azért fontos, mert

  • a ma is hatással bíró nouvelle cuisine csak ekkortól, a médiával való összekapcsolódása után volt képes kibontakozni a maga teljességében, s mindenki számára jól láthatóan.

Henri Gault és Christian Millau egyébként az 1960-as években az 1970-ben megszűnt Paris-Presse-nél dolgozott. Gault írt, Millau szerkesztett.

  • Gault lendületes, nemegyszer pimasz, provokatív stílusával hívja fel magára a figyelmet, miközben tudatosan, másutt nem említett, ismeretlennek számító éttermeket választ írásai tárgyául.
Henri Gault és Christian Millau

Henri Gault és Christian Millau

Bár a gasztronómok hercegének választott nagy-tekintélyű Curnonsky ízlésétől igyekszik magát erőteljesen megkülönböztetni, technikájában mégis ugyanazt az egyéni felfedezésekre alapozott utat követi. Írásstílusával a fiatal, lehetőleg jómódú, a Guide Michelint nem olvasó korosztályt célozza meg.

  • Kezdetben erőteljes különbséget tesz a nouvelle cuisine és a grand cuisine séfjei között, amivel, kihasználva az így gerjesztődő feszültséget, üzletileg is sikeresen pozicionálja magát a Michelin uralta étteremkalauz piacon.

Gault és Millau 1969-ben havi magazint indítanak, amelyben négy évvel később „Éljen az új francia konyha!” címmel teszik közzé „tízparancsolatukat” (1973).

Egy új korszak kezdete

Egy új korszak kezdete – Molnár B. Tamás!

2013-ban, az origó munkatársa, Fabók Bálint még azzal kezdi a Molnár B. Tamásról “A magyar gasztronómia miniszterelnöke” címmel írt cikkét, hogy:

Senkinek nincs olyan befolyása a magyarországi gasztronómiára, mint Molnár B. Tamásnak. Az egykor Berlinbe disszidált nagybőgősnek Google-agya van, képtelen a kompromisszumra, és teljesen bezsong, ha konyhát lát. A harcát egyedül kezdte, de mára kevés olyan terület maradt a gasztronómiában, ahol ne lenne döntő szava.” (2013)

IV. Hagyomány és Evolúció döntő (2012): Molnár B. Tamás, Cseh János, Segal Viktor

IV. Hagyomány és Evolúció döntő (2012): Molnár B. Tamás, Cseh János, Segal Viktor

  • S, hogy mindez hol is kezdődött? Szedjük vázlatos sorrendbe, hiszen a Molnár B. Tamáshoz kötődő történet nagyjából és didaktikusan, a hazai gasztronómiai elit formálódásának és öntudatra ébredésének története is. Sokak története.

2000 – Az első írások

  • Megjelennek az első –  még számottevő visszhang nélkül maradt – kritikus írásaik a Magyar Nemzetben.

2003 – Az első követők

  • Igényes és hiánypótló gasztronómiai sorozatot indítanak, amelyre már többen felfigyelnek. A legelsőként csatlakozók Takács Lajos, Pethő Balázs, Mogyorósi Gábor és Vomberg Frigyes lehettek. Az origo cikkéből Bíró Lajost idézve: “Az elején úgy negyvenen lehettünk, akik elfogadták, amiket mond, de a stílusa nem mindig volt szimpatikus, mert képtelen a kompromisszumra” (Bíró Lajos, 2013)
Gourmet Fesztivál 2012. (Molnár B. Tamás, Csapody Balázs, Bíró Lajos, mások a képen

Gourmet Fesztivál 2012 – Molnár B. Tamás, Csapody Balázs, Bíró Lajos, mások a képen

2004 – MGE

  • Megalakul a Magyar Gasztronómia Egyesület (MGE).

2007 – Kulináris Charta, MNGSZ konfrontációk

  • Megjelenik a Kulináris Charta, amit már több százan írnak alá. A Kulináris Charta a hibásnak tartott gasztronómiai múlttal való szembenézés és leszámolás is egyben (akárcsak Gault és Millau 1973-ban kiadott “tízparancsolata”). Az akkoriban még Pető István vezette, az elutasított múlt képviselőiként lefestett Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséggel (MNGSZ) szembeni nyílt konfrontáció kezdete. A pereskedésig menő pozícióharcok célja lecsupaszítva az, hogy eldőljön, ki legyen az, akit a politika tárgyalópartnernek fogad el.

2008 – Bűvös szakács,

  • A Bűvös szakács, Molnár B. Tamás és Bittera Dóra blogjának indulása. A Bűvös Szakács 2008 óta az MGE honlapja is. Ma már a Gault&Millau honlap részeként működik.

2008-2011 – A Bocuse d’Or csaták első fejezete

  • A Bocuse d’Or körüli viták kezdete. A vita az MGE és az MNGSZ, lényegében azonban két erős egyéniség Molnár B. Tamás és Pető István között zajlott és az első forduló az MNGSZ sikerével ért véget. Ennek eredményeként a 2008-ban, Norvégiában megrendezett Bocuse d’Or Europe versenyen az MNGSZ szervezésében Kovács Sándor, a kecskeméti Wellness Granada konyhafőnöke és Pap Zoltán commis képviselte Magyarországot, de nem jutnak be a lyoni döntőbe. A francia elvárásoknak megfelelően, 2009 novemberében megalakult az első Bocuse d’Or Akadémia Kreil Vilmos vezetésével, az MNGSZ gyámkodásával. 2010. februárjában a Hungexpo Foodapest kiállításon Kostyál Gábor és a commis, Molnár Péter nyerik a magyar selejtezőt. Ők képviselték Magyarországot a Genfben megrendezett európai döntőn, azonban nem jutnak be a lyoni döntőbe. (A Molnár B. Tamáshoz kötődő tehetséges szakácsok egyébként bojkottálták az versenyt.)

2010-2011 -Az első Michelin-csillagok

  • 2010-ben a Costes, 2011-ben pedig, magyar séffel, Széll Tamással, az Onyx is Michelin-csillagot kapott.

2011 – Az MGE ellenfél nélkül marad

  • Az MGE – egyszerűen fogalmazva – legyőzte az immár meggyengült, új vezetésű MNGSZ-t, amivel ellenfél nélkül maradt. A 2011-es Bocuse d’Or selejtezőt pedig már a Bíró Lajos vezette második Bocuse d’Or Akadémia rendezi.

2012 –  Gault&Millau és az első Bocuse d’Or sikerek

  • Megjelenik az egyik legbefolyásosabb étteremkalauz, a Gault & Millau magyarországi kiadványa. A főszerkesztő: Molnár B. Tamás. Széll Tamás (Onyx, Budapest) az MGE tagjaként, a brüsszeli Bocuse d’Or-selejtezőn 9. helyezést ér el, és ezzel bejut a lyoni világdöntőbe. Hamvas Zoltán nyilatkozata szerint:  “A brüsszeli Európa Bajnokság (2012) után hirtelen sokan rájöttek, hogy milyen jó dolog is ez a Bocuse d’Or verseny. A Miniszterelnök úr is gratulált, mire mi visszaírtunk, hogy rendkívül büszkék vagyunk, de jó lenne valami kis forrás erre a célra, és 2013-ban, amikor Tamás már a lyoni döntőben szerepelt, meg is kaptuk a támogatást.”
IV. Hagyomány és Evolúció döntő (2012): Nyíri Szása, Takács Lajos, Vomberg Frigyes, Litauszki Zsolt és Molnár B. Tamás

IV. Hagyomány és Evolúció döntő (2012): Nyíri Szása, Takács Lajos, Vomberg Frigyes, Litauszki Zsolt és Molnár B. Tamás

2013 – Bocuse d’Or világdöntő 10. helyezés – Széll Tamás (1355 pont)

  • A lyoni döntőbe jutott 24 ország közül Széll Tamás, az Onyx séfje és segédje, Garai Ádám, a 10. helyet szerezték meg. Soha debütáló ország nem ért el ilyen jó eredményt a versenyen. A magyar csapat 1355 pontot szerzett.

2013 – 2014 – Növekvő lobbierő – új stílusú szereplőkkel

  • Mint az origo 2013-ban írta: “Úgy tudjuk, Orbánnak nagyon tetszik az ötlet, hogy a 2016-os Bocuse d’Or európai döntőjére pályázzon Magyarország, amit Hamvas Zoltán vetett fel. Arról mindenesetre valószínűleg megállapodtak, hogy a 2014-es stockholmi, európai selejtezőre hasonló mértékű támogatást biztosítanak a magyar versenyzőnek, mint Lyonra. Hamvas Zoltán, aki az áprilisi ebéden találkozott Orbánnal, azt mondta, “a miniszterelnök úr el van tökélve, többször hangot adott annak, hogy fejlődni kell, és országimázst kell építeni a gasztronómiára”. Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, mindezt így foglalta össze a vele folytatott beszélgetésben: “A hazai döntéshozókat leginkább az győzte meg, hogy akkor mentünk támogatásért, amikor már volt siker, volt eredmény.” Mindezek után Magyar Bocuse d’Or Akadémia 2013 decemberében pályázatot nyújtott be a Bocuse d’Or európai döntőjének 2016. évi rendezésére, amit  2014. május 8-án Stockholmban meg is  nyert.
Hagyomány és Evolúció döntő (2013): a képen balról: Szűcs Zoltán (Salon Étterem, Budapest), Molnár B. Tamás, Molnár Gábor (Vinotheka, München) és Horváth Szilveszter (La Maréda, Győr)

Hagyomány és Evolúció döntő (2013): a képen balról: Szűcs Zoltán (Salon Étterem, Budapest), Molnár B. Tamás, Molnár Gábor (Vinotheka, München) és Horváth Szilveszter (La Maréda, Győr)

2014 –  Bocuse d’Or európai siker – Stockholmban még mindenki együtt

  • A Molnár Gábor chef-ből, Várvízi Péter coachból és Pohner Ádám comis-ból és a zsűriben Magyarországot képviselő Hamvas Zoltánból álló magyar csapat a 9. helyet szerezte meg az európai döntőn. A szakma összefogott, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia és a Magyar Gasztronómiai Egyesület szakmai támogatásával és részvételével zajló sikeres felkészülés érdekében. A szakmai segítségen kívül a szükséges támogatást egyebek mellett a Magyar Kormány biztosította.

2015 – Bocuse d’Or világdöntő 13. helyezés – Molnár Gábor (1338 pont)

  • A magyar csapat tagjai Hamvas Zoltán elnök, az ország képviselője a zsűriben, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke, Molnár Gábor versenyző, Vomberg Frigyes edző (coach), Pohner Ádám segítő (commis). A versenyen Molnár Gábor összesen 1338 pontot ért el, s ezzel a 13. helyen végzett.

2016 – Bocuse d’Or Europe 2016 – Széll Tamás első lett (1335 pont)

Bocuse d’Or Europe2016 – A képen Széll Tamás, mögötte Vomber Frigyes, mellette jobbra, Szabó Kevin

Bocuse d’Or Europe 2016 – Széll Tamás, mögötte Vomberg Frigyes, mellette jobbra, Szabó Kevin

Egy korszak vége

A Bocuse d'Or Europe 2016 nemzetközi sajtó tájékoztatója a pesti Vigadóban 2016. áprilisában.

A Bocuse d’Or Europe 2016 nemzetközi sajtótájékoztatója a pesti Vigadóban, 2016. áprilisában, ahol  Molnár B. Tamás már nem jelent meg.

2016. május 12.

Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője (az MGE tagja) nevén, “Széll Tamás az európai győztes: hihetetlen siker, de nem áttörés” címmel megjelenik egy cikk, amit azonban minden hozzá közel álló, Molnár B. Tamásnak tulajdonít. “Nézd meg a szófordulatait! Ezt csak a Tamás írhatta!” – mondta valaki, aki az elsők között csatlakozott Tamáshoz és mélyen tisztelte. Molnár B. Tamás egyébként leginkább az állami pénzek körüli tülekedést látja a folyamatok fő mozgatórugójának és a Zsidai Roy és több étterem-tulajdonos, séf által alapított Pannon Gasztronómia Akadémiával kapcsolatban sem érzékelte, hogy az MGE tagsága átpártolna az új szervezetbe. Az Uj Péter cikk azonban az érintettek körében széles vihart kavart, olyannyira, hogy egy nyilatkozat is született:

“A mai napon kiléptünk a Magyar Gasztronómiai Egyesületből. Nehéz szívvel tesszük, hiszen az elmúlt évek során számos eredményt értünk el közösen. Sajnos Molnár B. Tamás éppen a magyar gasztronómia legutóbbi nagy sikere, a Bocuse d’Or európai döntőjében aratott magyar győzelem által biztosított rivaldafényt kihasználva döntött úgy, hogy támadást intéz a hasonló célkitűzésekkel létrejött gasztronómiai szervezetek ellen. A Bocuse sikere mögött néhány tucat ember több évi munkája van, melyből az MGE elnöke nem vette ki részét. Ennek fényében különösen visszatetsző, ahogy nyilatkozik.

Molnár B. Tamás a Magyar Bocuse Akadémiát és a Pannón Gasztronómiai Akadémiát ezekben a nyilatkozatokban nem szövetségesként, hanem riválisokként láttatja. Megítélésünk szerint az MGE elnöke nyilatkozatai nem a közös célok megvalósítását szolgálják. A jövőben ezért vele együttműködni nem tudunk, és nem akarunk.

Sajnáljuk, hogy erre a lépésre kényszerülünk. A Magyar Gasztronómiai Egyesület tagságának további sikeres munkát kívánunk”

A közlemény aláírói: Berkes Gyula, Bíró Lajos, Csapody Balázs, Deli János, Fekete Antonio, Hamvas Zoltán, Harmath Csaba, Herczeg Zoltán, Laczó Csaba, Molnár Attila, Nyíri Sándor, Széll Tamás, Zsidai Zoltán Roy. (Mindezzel együtt, Molnár B. Tamás a Bocuse d’Or Akadémia alelnöki tisztéről mondott le.)

Új korszak, új szereplőkkel

Egy konfrontációkkal terhelt korszaknak biztosan vége, ám, hogy mennyire Molnár B. Tamás nélküli lesz az új korszak, az leginkább tőle, a hazai gasztro-palotaforradalom elismert atyjától függhet. Amit sokakkal beszélgetve én tapasztaltam, az a Molnár B. Tamás iránt megnyilvánuló tisztelet, érdemeinek maximális elismerése azzal, hogy a számtalan próbálkozás ellenére sem sikerült vele egyezségre jutni. Sajnálják, hogy az új körülmények között már nem tudtak vele dűlőre jutni, ami emberileg talán magyarázható, de az ügyet (ha egyáltalán van ilyen!) egyáltalán nem szolgálja.

A kép középpontjában: Molnár B. Tamás, Molnár Attila és Csapody Balázs., a 44. cikkének megjelenése után, a Gourmet Fesztiválon, a Millenárison.

A kép középpontjában: Molnár B. Tamás, Molnár Attila és Csapody Balázs., a 444 cikkének megjelenése után, a Gourmet Fesztiválon, a Millenárison. Nem sikerült közelebb jutni…

A világ azonban megváltozott, s sokan, akik az elmúlt években Molnár B. köpenyegéből bújtak elő, ma már sokkal hatékonyabbak az érdekérvényesítésében, kompromisszumkeresésben, együttműködésben, amit a Bocuse d’Or támogatottsága és a Pannon Gasztronómiai Akadémia is igazol. A Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnökségének összetétele is jól mutatja mindezt:

  • Zsidai Zoltán Roy, elnök, étterem- és hoteltulajdonos, a Zsidai Gasztronómiai Csoport vezetője
  • Bíró Lajos, étteremtulajdonos: Bock Bisztró, Vendéglő a KisBíróhoz, A Séf Utcája, Buja Disznók
  • Csapody Balázs, alelnök, étteremtulajdonos, Kistücsök
  • Dudás Szilárd, alelnök, étteremtulajdonos, Anyukám mondta
  • Gerendai Károly, étteremtulajdonos, COSTES
  • Hamvas Zoltán, alelnök, a Gerbeaud és az Onyx F&B igazgatója, a magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke
  • Molnár Attila, étteremtulajdonos, Arany kaviár
Csapody Balázs, Molnár Attila és Hamvas Zoltán a Bocuse d'Or Europe 2016 sikert közvetlenül követő Gourmet Fesztiválon.

Csapody Balázs, Molnár Attila és Hamvas Zoltán a Bocuse d’Or Europe 2016 sikert közvetlenül követő Gourmet Fesztiválon.

Molnár B. Tamás (MGE) nyilatkozata

Molnár B. Tamás a kilépések után elsőként a hvg.hu-nak nyilatkozott. “Az Onyxtól ma ugyanazt várják, amit a börtönkonyhától – interjú Molnár B. Tamással” című írás kezdőmondata: “A gasztro-polgárháború fogalma teljesen értelmezhetetlen – állítja a Magyar Gasztronómiai Egyesület elnöke, aki szerint háborúzásról nem lehet szó, de sok csatát meg kell még nyerni, hogy az étkezési kultúrában megtörténjen a rendszerváltás.” A teljes írás itt olvasható.

Mautner Zsófia és Molnár B. Tamás a Gault&&Millau Magyarország 2016 díjátadóján

Mautner Zsófia és Molnár B. Tamás a Gault&&Millau Magyarország 2016 díjátadóján

  • Én, a magam részéről egyébként sajnálom, és egyben emberi tragédiának is tartom, hogy Molnár B. Tamás kizárta magát a hazai (csúcs)gasztronómiai közéletnek abból a meghatározó részéből, amelynek a létrejöttében korábban még katalizáló szerepe volt.

P.S.

Az elmúlt napokban többen is jelentkeztek, hogy adalékokkal egészítsék ki a fenti történetet, azonban továbbra sem áll szándékomban a közelmúlt történetéről ennél részletesebben írni. Egyelőre…

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Gasztronómia történet, magyar konyha
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

GASZTROFORRADALOM – egy új korszak és Molnár B. Tamás bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Hapci szerint:

    Nem az történik esetleg (emberi tragédia helyett vagy mellett), hogy tisztulnak a pozíciók, megszűnnek összeférhetetlenségek, MBT túlzottan extenzív szerepvállalása csökken és mindenki nagyjából a helyére kerül?
    Sokszor írtam már (gyakran eltűnt más felületekről) és itt is megismétlem: nem lehet valaki egyszerre éttermek vezetőit/tulajdonosait (is) tömörítő civil szervezet vezetője, ezzel a civil szervezettel jelentős átfedést mutató, viszont üzleti alapon (is) működő étteremkalauz vezéralakja, séfekkel műhelymunkát folytató tanácsadó, független szakíró, lapfőszekesztő és még ki tudja, mi minden. Ezek a tevékenységek – bármilyen méretű emberi tisztesség és elhatárolási képesség mellett is – részben vagy egészben összeférhetetlenek egymással.

  2. Ildikó szerint:

    Precíz, kiegyensúlyozott, korrekt írás!

  3. Kovács László szerint:

    Az eddigi legjobb írás ebben a témában.

  4. szakács szerint:

    Kiválóan összeszedett írás és nagyon korrekt is. Gratulálok!!!

  5. Kóstoll-óó szerint:

    Jól le írtad !

  6. Alíz szerint:

    Na, ugye?! Ez az írás is bizonyítja: minden jó szakács mögött áll egy jó újságíró! Nagyon jól esett az újságírókról szóló rész. 🙂 A többivel kapcsolatosan, hát ez van, az idők változnak, és aki nem veszi ezt tudomásul, így jár. 🙂

  7. Marczell szerint:

    Nagyon rendben van ez az írás. Eddig még senki nem írta meg ennyire összeszedetten és kiegyensúlyozottan a történetet. Gratulálok az elfogulatlan stílusért!

  8. Dorozsmai Endre szerint:

    Remek írás, a befejezés azonban nem éppen objektív. A szerző szerint “Molnár B. Tamás kizárta magát a hazai (csúcs)gasztronómiai közéletnek abból a meghatározó részéből, amelynek a létrejöttében korábban még katalizáló szerepe volt.” Ez az állítás messze túlzó, MBT megmaradt annak aki volt, az MGE elnökének, a GM kalauz főszerkesztőjének és a magyar gasztro-kultúra fáradhatatlan harcosának, lásd legutóbbi fegyvertényét, a várva várt tankönyv megjelentetését. Hogy mások, korábbi szövetségesek, más frontokon hasonló célokért harcolnak tovább az egy másik kérdés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.