ALKOHOL ÉS EGÉSZSÉG – Az alkoholfogyasztás titkos hasznai?

alcohol_and_ulcerative_colitisALKOHOL és EGÉSZSÉG – A forráspontkülönbségen alapuló lepárlás legalább ötezer éve ismert eljárás. Az első évezredekben, leginkább csak drága illóolajok előállítására alkalmazták. Kétezer esztendővel ezelőtt, az ókori Kína lehetett az első hely, ahol az erjesztett gabonakészítményekből már egy új drogot, alkoholt is desztilláltak. Az első kéziratos borkönyv, a Liber de Vinis szerzője, a katalán születésű alkimista, Arnaldus de Villa Nova (1235-1311) volt az, aki a bor

aktív lényegét, az alkoholt, a ma is használatos aqua vitae (élet vize) névvel illette. Művében számos, gyógyszerként alkalmazott, fűszerekkel és cukorral is ízesített bor desztillátuma szerepel. A Liber de Vinis megemlíti a később Aqua Hungarica (magyar víz) néven népszerűvé vált, gyógyszerkönyvekbe is bekerült rozmaringos borpárlatot is. A készítmény Aqua vitae reginae Hungariae (Magyarország királynőjének életvize) elnevezéssel is ismert, s nevét Erzsébet királynőről, Károly Róbert feleségéről kapta, aki a saját, s férje köszvényét is gyógyította vele, s mint hírlik, eredményesen.

Az elválasztás művészete

Az orvoslással is foglalkozó tudós alkimisták számára az alkohol a világ lényegi eleme, a föld, víz, levegő és tűz mellett az ötödik szubsztancia. Az előállításához szükséges ismeretek ezért is bírtak különös jelentőséggel. Az első olyan könyv, melyet szerzője a lepárlásnak szentelt, ismét egy orvos, a német Hieronymus Brunschwig 1500-ban megjelent Kleines Distillierbuch című munkája. Ebben, a desztillálás művészetét akképpen jellemzi, hogy

„A desztillálás nem más, mint a durvának a finomtól, a finomnak a durvától való elválasztása.”

Stradamus: Alkimisták (1550) (Forrás: searchoflife.com)

Stradamus: Alkimisták (1550)

Ekkoriban, a 15. század vége körül történt, hogy az élet vize (aqua vitae) emésztést, keringést és kedélyt javító szerből valódi élvezeti cikké vált. Ennek összes árnyoldalával. Egy korabeli ír krónika, az „Annals of Clonmacnoise” jellemző mondata szerint,

Risdard maGranell, oly’ sok élet vizét fogyasztott, hogy az számára a halál vize lett.”

A mai értelmében vett alkohol fogalmat a 16. században újra csak egy orvos, Paracelsus kezdi el a bor lényegének megnevezésére használni.

Gyomorerősítő tonikok – rác ürmös

Az alkohol tartalmú italokat, borokat, söröket, párlatokat, már a kezdetektől ízesítették. Az ízesítés elsődleges célja az volt, hogy a kellemetlen ízeket, hibákat elfedjék, és az italnak kellemesebb, gyógyfüves, üdítő, nem egyszer „gyógyítóan keserű” ízt kölcsönözzenek. Az ízesítésre használt növények sorában, az ókortól napjainkig kedvelt a féregűző fehér üröm, amit már Hippokratész is előszeretettel javallt betegeinek. Ez a Hippocraticum Vinum. Az üröm mellett a kis ezerjófű, bodzavirág, örvénygyökér, orvosi kálmos, fahéj, koriander, szegfűszeg, és számos további fűszer szerepelt az alkohollal is erősített, Európa szerte előforduló, 1786 óta – az üröm német neve után – vermutnak nevezett ürmösborokban.

  • A hazai ürmösborok egyik legnépszerűbbike volt a rác ürmösbor, amely úgy készült, hogy egy hordót 3/4 részben ép, érett szőlőfürtökkel raktak tele, majd e közé fehér ürmöt, orvosi kálmosgyökeret, citrom-, és narancshéjat, ízlés szerint más fűszereket, szegfűborsot, némelyek tormát, mustárt is tettek bele, óborral felöntötték és 4-5 hétig érni hagyták, s csak ezután ütötték csapra. Valahányszor ürmöst vettek belőle, óborral mindig teletöltötték, s csak addig használták, míg a keverék a jellegzetes, ürmös ízét megtartotta.
Vermouth

Vermouth olívabogyóval

Több, még ma is népszerű brand általános elixírként, vagy gyomorerősítő tonikként kezdte pályafutását. Az idők során aztán, ahogy javult az italok íze és fogyaszthatósága, úgy nőtt a naponta elfogyasztott alkoholos italok mennyisége is. Az élvezeti célú alkoholfogyasztás az ipari forradalom korában szélesedett ki igazán. A 19. században egy átlag londoni polgár már legalább napi fél liter, eredetileg szintén gyógyító céllal készített, vizelethajtó hatású gint, s hozzá többliternyi sört fogyasztott.

A mérsékelt alkoholfogyasztás 6 előnyös hatása

A mérsékeltnek tartott, napi 350 ml sört, vagy 150 ml bort, vagy 45 ml égetett szeszesitalt meg nem haladó mértékű alkoholfogyasztásnak számos kedvező hatása akad.

  • A mérsékelt alkoholfogyasztás eredményeként a szív és érrendszeri megbetegedések és elhalálozások kockázata 25-40%-kal csökkenhet.
  • A rendszeres és mérsékelt alkoholfogyasztás, különösen étkezés közben, 18%-kal csökkenti az elhalálozás kockázatát, ami akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet.
  • A mérsékelt alkoholfogyasztók körében 25-30%-kal kisebb eséllyel fordulnak elő merevedési zavarok.
  • A napi rendszerességgel fogyasztott, kis mennyiségű alkohol az Alzheimer kór és az időskori elbutulás más formái ellen is jótékony hatású.
  • A mérsékelt alkoholfogyasztás a vesekőképződés előfordulását egyharmadára csökkentheti, és a 2 típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is szignifikánsan mérsékli.

  • A felsorolt hatások alapján is megállapítható, hogy ugyan továbbra sem javasoljuk, hogy azok, akik eddig nem ittak, holnaptól inni kezdjenek, azonban a mérsékelt alkoholfogyasztás – ha az valóban mérsékelt – bizonyítottan előnyös. Ahogy azt mindig is hitték, gondolták, tartották.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: bor, borász, Pálinka, pezsgő, Uncategorized
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.