SZENTEK A SZŐLŐBEN – védőszentek Vincétől Jánosig

Szent JánosVÉDŐSZENTEK – „Szépen magyarázza a bölcs a borital hasznát: A bor nem részegségre teremtetett, hanem hogy embert vigasztalja. A mértékletes borital léleknek és szűnek vidámsága: léleknek és testnek egészsége a józan ital.” (Pázmány Péter) Az öt világvallás közül egyedül a judaizmusban és a kereszténységben jut hely, és kiemelt spirituális szerep a bornak. Szentekké, majd szőlőhegyi védőszentekké vált mártírokból a történelem során változó mértékben, de meglehetős bőséggel akadt. Közülük mifelénk leginkább Zaragozai Vince, Langresi Orbán, Olajbafőtt János, és Donát kultusza a legelterjedtebb.

Az említetteken kívül, Márton, Vencel, Miklós és Péter-Pál napján, vagy szüretkor tartottak vidám borkelletéssel, borkengyelfutással, hordógurítással színesített vallásos ünnepeket, főként a Dunántúlon.

Zaragozai Szent Vince – január 22.

Szent Vince

Zaragozai Szent Vince

A januári ünnepből is adódik, hogy kezdetektől úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és utat nyit a tavaszhoz. A kínpadon elhunyt 3-4. századi vértanú közép-európai kultusza a 11. században, Boroszlóból terjedt el, ahol az ereklyéit őrizték. A Vince a Vincentius (győzedelmes) rövidülése, s mivel hangzása összecseng „vinum” szó hangzásával, névnapján a bortermésre jósolnak. Ha január 22-e fényes (olvad), akkor jó lesz a bortermés. „Fényes Vince, tele pince, / Ködös Vince, üres pince.” Vince napján fejszével, fával nem dolgoztak, mert úgy tartották, hogy a madarak éppen azon a napon választanak párt, hogy másnap (január 23.), Mária eljegyzésének emléknapján, már párban dicsérhessék Szűz Máriát.

  • Vince ugyan a borkereskedők, szőlőművesek, vincellérek, pincemesterek védőszentje, de a kávésok is kérhetik segítségét. Univerzalitását jelzi, hogy az elveszett tárgyak megtalálásához, a nyelv betegségei és más belső bajok ellen is bátran fordulhatunk hozzá segítségért.

Langresi Szent Orbán – május 25.

Langresi Szent Orbán

Langresi Szent Orbán

Langresi Szent Orbán (Urban) a kevésbé ismert középkori eredetű védőszenetek egyike. A természet erőinek parancsoló, a szőlőhegyekre esőt hívó 6. századi langresi püspök alakja a 9. században összeolvadt I. Orbán pápáéval, aki így lett a szőlők védőszentje. Német nyelvterületről érkező kultusza leginkább a 17-19. században virágzott. Ő a szőlészek atyja, borászok példaképe, vincellérek pártfogója, kádárok védelmezője szüretelők segítsége, szőlőink őre és pincéink oltalmazója, emellett az utolsó fagyosszentek egyike. Kultuszát annak is köszönheti, hogy ünneplésének időszaka

egybeesik a szőlővirágzással, amikor is a tavaszi fagyok a szőlőben még súlyos károkat okozhatnak. Ezért, főként a fagyok elmaradásáért, az időjárás pusztítása ellen fohászkodtak hozzá. Akadtak vidékek, ahol jó termés esetén a szobrát megjutalmazták, virágokkal díszítették, borral locsolták, míg rossz termés esetén megbüntették, sáros vízzel öntötték le.

Arezzoi Szent Donát – augusztus 7.

Arezzoi Szent Donát (jobbra)

Arezzoi Szent Donát (jobbra)

Arezzoi Szent Donát (Donatus) 4. századi római legionárius volt, majd Arezzo püspöke lett. Számos csodát tulajdonítanak neki. A 17. század közepén Németországba vitt ereklyéi nyomán, kultusza a Rajna-vidékén bontakozott ki. Magyarországon egyházi kezdeményezésre, a 18. század elején lett a szőlőművesek szőlőhegyi védőszentje. Szent Donáthoz különösen a jégeső és a villámcsapás távolmaradásáért imádkoztak. Ebben már csak azért is hittek, mert, mint hírlik, mikor az ereklyéit Rómából Bad Münstereifel

városába, a Rajna-vidékre vitték, a csontokat kísérő egyik papot villámcsapás érte, ám annak semmi baja nem lett.

Olajbafőtt Szent János – december 27.

Szent János

Olajbafőtt Szent János

Olajbafőtt Szent János (Babevő János), a hajdani genezáreti halász, Jézus legkedveltebb tanítványa. Szűzi életéért, hűségéért és buzgalmáért Jézus megígérte neki, hogy szenvedésmentes halálakor egyenesen maga mellé emeli az egekbe. A legenda szerint, az apostolt az I. század végén, Domitianus császár uralkodása idején, Róma kapuja előtt vettették olajba, ám ő sértetlenül mászott ki a kondérból, s ráadásul meg is fiatalodott. A csoda emlékére emelt, nyolcszögletes, Olajbafőtt Szent János kápolna azon a helyen áll, ahol a népemlékezet az eseményt megőrizte. Tiszteletét a középkori premontrei szerzetesek terjesztették el. Nevét a borral a Németországból hozzánk

került szokás, a Szent János áldása (jánosolás, János-köszöntés) kapcsolja össze. A római egyház szertartáskönyve Szent János napjára (december 27.) írja elő az újbor megáldását.

Szent Bibiána – december 2.

Legvégül, jól jöhet még, ha ne feledkezünk el egy női szentről, Szent Bibiánaról, akihez balesetek, görcsök, fejfájás és iszákosság ellen kérhetünk hathatós segítséget.

Szent Bibiana megtagadja a pogány bálvány imádását, Pietro da Cortona, 1626

Szent Bibiana megtagadja a pogány bálvány imádását

(Az írás a Bor és Utazás külön kiadványában nyomatásban  is megjelent.)

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: bor, borász
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

SZENTEK A SZŐLŐBEN – védőszentek Vincétől Jánosig bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kovács Tamás szerint:

    Kis pontosítás Szent Donáttal kapcsolatban:

    A leírásban két Szent Donát történetet keveredik és ezek közül csak egyiknek van köze a szőlőhöz.

    Münstereifel-i/Pannonia-i Szent Donát:
    II. századi római/pannóniai légiós, ókeresztény vezető/pap
    Attributuma a villám
    Vértanú halált halt i.sz szerint 173 nyarán feltehetően Észak-Pannónia határánál a Garam-mentén.
    Csodatétel: Egy markomannok elleni csatában Isten segítségéhez fohászkodott, melynek eredményeként az ellenség oldalán egy heves jégverés, villámcsapás és vihar csapott le, mely a római légiót megkímélte. A csata emiatt hamar eldőlt. A csodát Donatus-nak tulajdonították és mivel a légió vezetői féltek a keresztény hit megerősödésétől a hadseregben, ezért még aznap kivégezték. Maradványait évszázadokon keresztül Rómában egy rejtett katakombában őrizték (St Agnese katakomba). Innen 1646-ban ereklyéi a Rajna vidékére kerültek és a jégverés elleni védőszentté vált a környéken. Kultuszát 18. századi német telepesek hozták vissza Magyarországra. Idehaza kultusza a Balaton körül és Egerben erős.

    Arezzo-i Szent Donát
    Az itáliai Arezzo püspöke
    Vértanú halált halt 362 augusztus 7-én.
    Attributuma a törött kehely.
    Csodatétel: A legenda szerint misézés közben pogányok törtek a templomba és kiverték Donát kezéből a kelyhet, mely imádságára összeforrt. Egy kis darabját az Ördög ellopta, de a bor a lyuk ellenére nem folyt ki a kehelyből. Ennek láttán a pogányok közül később sokan megtértek. Ereklyéit a mai napig Arezzo régi bazilikájában őrzik.

  2. Kovács Tamás szerint:

    Plusz adalék, hogy pannóniai Szent Donát ereklyéinek északra szállítása közben a legenda szerint a német zarándoklatot vezető papba villám csapott, de egy haja szála sem görbült.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.