ÜDÍTŐITAL TÖRTÉNELEM – Sztár, Traubisoda, Márka, Cola

Sztár narancs (1986)SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése.

Budapesten kívül, hamarosan Miskolcon, Kisvárdán és Demecseren is készülnek Sztár üdítőitalok. „Sztár citrom, narancs, tonik, sztárking – magas szénsavtartalmú üdítőital különlegességek” – hirdették a kártyanaptárak, plakátok, de holland kóla-sűrítményből Sztár kóla is készült. 1987-ben a Sztár üdítőitalok gyártását, a Budapesti Szeszipari Vállalatnál Queen üdítőitalokra cserélték.

Traubisoda – “Traubit akarunk!”

Traubisoda plakát (1975) (Forrás: retronom)

Traubisoda plakát (1975)

A Sztár megjelenése után egy évvel, 1971-ben a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) egy szőlőízű osztrák szénsavas üdítőital, a Traubisoda gyártását forgalmazását kezdte meg. A balatonvilágosi üzemben gyártott italhoz osztrák aromakompozíciót és saszla csemegeszőlőből készült magyar must-sűrítményt használtak. Az osztrák Lenz Moser találmánya, a Traubisoda, a hetvenes évek hazai üdítőital választékában kiemelkedőnek számító minőséget és gyümölcstartalmat képviselt – nem csekély energiatartalommal együtt. „A Traubisoda kémiai tartósítás nélkül készült, must, cukor, citromsav, aromakompozíció és szénsavtartalmú víz keverésével. Alkoholmentes, szőlőcukortartalma miatt fogyasztása rendkívül egészséges, enyhén savanykás ízű, a szomjúságérzetet azonnal megszünteti. Előnyösen vegyíthető más italokkal, cocktail, vagy úgynevezett „long drink” készítésére kiválóan alkalmas.” – írták a Traubi ismertetőjében, negyven esztendeje. A Traubisoda szénsavas szőlőlé reklámja az első, a kor igényei szerint már szellemesnek számító üdítőital reklám:

„Mi is őt szeretjük… csakis őt szeretjük… Traubit akarunk! Gyerekek, talán inkább kérünk! Traubit kérünk! Hurrá!”

Márka – Itt a Márka, itta már ma?

Márka üdítő reklám (1977) (Forrás: retronom)

Márka üdítő reklámja (1977)

A Márka az első olyan hazai üdítőital család, melynek a feltalálói – Kállay Miklós és Sárkány Péter – is ismertté váltak. A szőlő Márka 1973-ban került piacra. Sikerét látva, a Dél-Alföldi Pincegazdaság hamarosan piacra dobta a málna, alma és meggy Márkát is. A termelés más pincegazdaságokban is megkezdődött, azonban az 1980-as évek közepére a kereslet visszaesett, a gyártását több üzemben is leállították, majd egyedül a Pest-megyei Pincegazdaság szentendrei egysége gyártotta az üdítőt. Új, egzotikus ízekkel (kiwi, ananász, maracuja) is próbálkoztak, azonban a 1990-es évek végére már csak a klasszikus szőlő, meggy, málna és narancs maradt piacon. A ma is kapható Márka üdítőket a Márka Üdítőital Kft. gyártja, bodza és kóla ízben is.

A hetvenes évek Márka reklámfilmjeinek dala a következő opus:

„Márka! Hullala, hullala… Márka! Hullala, hullala… Ha úgy érzed, hogy elfáradtál, nehéz volt a nap, minden jobb lesz, fogd meg csak a hideg poharat. Márka! Hullala, hullala… Márka! Hullala, hullala… Ha úgy érzed, hogy elfáradtál, nehéz volt a nap, minden jobb lesz, fogd meg csak a hideg poharat. Visszahozza jókedved a sok-sok buborék. Igyál most velem, ebből sosem elég. Gyere, igyál! Hullala! Márka!” (A hawaii hangulatot sugalló „hullala” felettébb tetszhetett a márka döntéshozóinak, mert még a nyolcvanas években is fel-felbukkan.)

Márka sorsjegy (1979) (Forrás: retronom)

Márka sorsjegy (1979)

Coca-Cola

A Coca-Cola bemutatójára 1967-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV), a Városligetben került sor. A kóstoló botrányos sikert hozott. A „Coca-Cola mámorban fetrengő nyugati ifjúság” itala iránt érdeklődés minden előzetes várakozást felülmúlt. A Coca-Cola standot végül a rendőrök védték meg a dekadens „amerikai életérzést” megtapasztalni akaró szomjas kíváncsiak tömegétől. A Magyarországon palackozott első Coca-Cola 1968. június 17-én, hétfőn készült el a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai palackozó üzemében. A gyártósor kapacitása óránként ötezer 0,2 literes palack előállítását ette lehetővé. Ezt kezdetben csak a legdrágább szállodákba és vendéglátóhelyekre, leginkább a külföldiek kiszolgálására szállították.

Coca-Cola szállítására kialakított hazai gyártású Csepel teherautó (1969) (Forrás: retronom)

Coca-Cola szállítására kialakított hazai gyártású Csepel teherautó, abból a korból amikor még volt magyar autó- és traktoripar (1969)

A gyártás megindulásával, a Coca-Cola lett a háború utáni első Magyarországon gyártott amerikai termék. A Coca-Cola, és vele a nyugati technológiák megjelenésével, a hazai szénsavas üdítőital ipar átalakulása is megindult. 1969-ben közel 23 millió palack 0,2 literes magyar gyártású Coca-Cola fogyott. 1973-ban, ennek már a három és félszerese. A Szeszipari Vállatok Trösztje megalakulásával (1971) a palackozás jogát végül minden szeszipari vállalat megkapta. 1991-ig az üzlet része volt, hogy a Coca-Cola az import sűrítmény értékének közel másfélszereséért magyar terméket köteles vásárolni.

Pepsi-Cola

Az első elképzelés szerint, a Pepsi-Cola, „Pesti-Kóla” néven, hasonmás termékként jelent volna meg a magyar piacon. A Fővárosi Szeszipari Vállalat már egy osztrák sűrítmény-gyártót is megbízott a termék kifejlesztésével. A terveket keresztülhúzta, hogy a Pepsi – újabb kalandos fordulattal – időközben megegyezett a magyarországi palackozásról. A történet szerint, a Fővárosi Ásványvíz Vállalat egy német üdítőital gyártó gépsor beszerzéséről tárgyalt, amikor a szándékról tudomást szerző Pepsi emberei felajánlották, hogy az üzemet a Pepsi-Cola gyártására alkalmassá teszik, ha palackozási szerződést kötnek.

Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat (Margitszigeti Kristályvíz) kártyanaptárja (1977) (Forrás: retronom)

Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat (Margitszigeti Kristályvíz) kártyanaptárja (1977)

  • A Pepsivel kötött üzlet ugyanazt, a kapitalista Magyarországon ma már elképzelhetetlen modellt követte, mint a Coca-Cola megállapodás. A Pepsi-Cola köteles volt a sűrítmény értékének megfelelő értékű magyar terméket vásárolni.

Retro hangulatok

Bár a Bambi vesztét közvetlenül nem a Pepsi-Cola okozta, a kólák megjelenése jelentős hatással volt a hazai fejlesztésű üdítők, s általában az üdítőital ipar sorsára, fejlődésére. A kólák iránti kereslet miatt a gyártók a jövedelmezőbb nyugati üdítőitalokat kezdték palackozni, a felhalmozott készleten maradt üvegekbe pedig szovjet piacra szánt vodkát és bort töltöttek, így szabadultak meg tőlük. A Pepsi-Cola és Coca-Cola diktálta és gerjesztette piaci verseny csillapodása után, 1998 tájától lehetőség kínálkozott a korábban kedvelt üdítőital márkák némelyikének feltámasztására, amivel a privatizáció óta levegőben lógó, perekkel végződő márkaviták is azonnal megkezdődtek. Ez azonban, már egy teljesen más történet.

Az üdítőital történelem előző részei…

Csíki Sándor

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Gasztronómia történet
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.