FÖLDEVŐK (GEOPHAGIA) – Miért esznek földet?!

GEOPHAGIA – Elterjedt magyarázat szerint a madarak, és az emlősök azért esznek földet, mert az életfontosságú ásványi anyagokat, kalciumot, nátriumot, vasat tartalmaz. Az tápanyagigény évszaktól, életkortól, egészségi állapottól, környezeti kihívásoktól függően is erősen eltérhet, ami a geophagia általános megjelenésében is kifejeződik.

Megfigyelték, hogy nátriumhiányos környezetben az elefántok, gorillák, denevérek nátriumban gazdag, sós földet fogyasztanak. Ismert egy kelet-afrikai elefánt populáció, mely rendszeresen felkeres egy nátriumban és jódban gazdag talajú barlangot, s annak feltúrt földjét nyalogatja.

Földet evő indiai bölények (Bos gaurus)

A nagy magasságban, oxigénben szegény környezetben élő ruandai hegyi gorillák évente akár többször is elmennek azokhoz a magas vastartalmú lelőhelyekhez, ahol a vér oxigénszállításához nélkülözhetetlen vörös vérfesték képzéshez szükséges vasat az ottani talajok fogyasztásával pótolhatják.

Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes népei földevéssel gyógyítják a vérszegénységet, a véralvadási zavarokat. Afrika törzseit vizsgálva feltűnik, hogy a geophagia különösen azokon a vidékeken gyakori, ahol a táplálékkal nem jut elegendő kalcium a szervezetbe. A várandós nők növekvő kalcium igénye részint magyarázatot ad az ebben a csoportban átlagnál gyakoribb földevésre is.

Agyag “sütik” (Afrika)

Bár a geophagia előfordulására a nátrium, a vas, a kalcium, a nyomelemek hiánya kézenfekvő és egyértelmű magyarázatot adhatna, az eddig végzett vizsgálatok a talaj, mint „élelmiszer” hatékonyságát mégsem támasztják alá, sőt, az elfogyasztott talaj összetevői a felszívódás gátlásával akár még erősíthetik is a tápanyaghiányt. Ha mindez igaz, és a talaj az ásványi anyagok pótlására csak korlátozottan alkalmas, milyen egyéb okot találhatunk a geophagia magyarázatára?

Méregtelenítés?

Ugyancsak széles körben elfogadott, hogy a geophagia valódi evolúciós szerepe az emésztőszervrendszer méregtelenítésben rejlik. Az olyan agyagásványok, mint a kaolin, negatív töltésű molekulái megkötik a pozitív töltésű mérgező anyagokat, ezzel akadályozva a felszívódást. A méregtelenítő funkció mellett számos megfigyelés szól.

Agyagot fogyasztó papagájok

A 90’-es években a perui Manú folyóról elnevezett Manú Nemzeti Park papagáj populációja körében írták le a folyó meredek partoldalát alkotó sárgás színű agyag rendszeres fogyasztását. J.Gilardi feltevése szerint az agyagevés oka nem az ásványi-anyag hiány, hanem az elfogyasztott növényi magvakkal, éretlen gyümölcsökkel a madarak szervezetébe jutott mérgek hatástalanítása. Elmélete igazolására egyszerű kísérletet is végzett. Papagájokat egy maláriaellenes hatóanyagként is ismert, mérgező alkaloiddal, kinidinnel etetett, úgy, hogy egy részüknek lehetővé tette, hogy kedvenc agyagjukat is csipegethessék, a maradék résznek pedig nem. Ezt követően megmérte, hogy mennyi kinidin jutott a papagájok vérébe. A vizsgálat szerint az agyagot csipegető papagájok vérében 60 százalékkal kevesebb alkaloid volt, mint az agyagot nem fogyasztókéban. A meggyőző eredményeket csimpánzok, páviánok és denevérek körében végzett kutatások is igazolták.

Papagájok a Manú Nemzeti Parkban

Egy közelmúltban folytatott vizsgálatban feltűnt, hogy az agyaglelőhelyet meglátogató amazóniai gyümölcsevő denevérek között gyakran és nagy számban voltak vemhes, vagy szoptató állatok. A megfigyelést az magyarázza, hogy ezek a denevérek jóval több táplálékot, ezzel együtt pedig több mérget is fogyasztottak, mint a társaik, ezért gyakrabban és nagyobb mennyiségben volt szükségük a méregtelenítésre is.

A geophagia, a vemhes denevérekhez hasonlóan, a várandós nők körében is gyakoribb, amint arra már a korai időktől nagyszámú megfigyelés utal. India falvaiban, Afrika nagy részén, de az Egyesült Államok déli területein is, a terhességi hányinger és hányás megelőzésére ma is esznek agyagot, amiben a megnövekedett kalcium igény is szerepet játszhat. Néhány kutató felvetette, hogy a terhesség kezdeti időszakában jelentkező reggeli hányás funkciója a magzatra veszélyes mérgező anyagok eltávolítása lehet. Az agyag ezt a természetes élettani védekező funkciót támogathatja, hozzájárulva az élelmiszereredetű megbetegedéseket okozó E. coli, vagy akár a Vibrio cholerae, s más baktériumok, vírusok szervezetből eltávolításához, „kimosásához” is.

Az elfogyasztott agyag a súlyos vashiányos vérszegénységet okozó férgeket is képes elpusztítani, mint amilyen a horogféreg (Ancylostoma duodenale). Ennek ismeretében már nem meglepő, hogy a féreggel való fertőzöttség és vérszegénység gyakorta együtt jár a geophagiával, amire Hippokratésztól napjainkig számtalan megfigyelés mutat.

Adaptív viselkedésforma?

A lehetséges okokat keresve, Starks és Slabach közel háromszáz tanulmány eredményeinek vizsgálata alapján úgy találta, hogy a geophagia az emésztőszervrendszerrel (96%), kisebb mértékben pedig a vérszegénységgel (75%) hozható kapcsolatba. Az előfordulást vizsgálva, az éhségnél (22%) jóval nagyobb arányban szerepel az okok között a Livingstone által is említett „sóvárgás” (93%). A kutatások eredményei felvetik, hogy a földevés csupán szélsőséges esetben számít őrült viselkedésnek, kizárólagos pszichiátriai kórképnek. Az okok közül, a „gyomor és lélek” 17. században megfogalmazott kettősségében (Petrus Veryser, 1694) ma már újra a gyomor áll nyerésre. (Az írás előző része itt olvasható.)

Agyagárus Afrikában.

  • Figyelem! A földevés kockázatos, fertőzést, mérgezést okozhat, ezért csak gyógyszer minőségű, sterilizált agyagot fogyasszunk, ha már kívánjuk!

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.