somlo110SOMLÓ (2014) – A közelmúltban „Új arcok, új borok” címmel a Somlói Borok Boltja szervezett szembesítő találkozást a somlói borokkal és termelőikkel. A Hotel Gellértben rendezett meghívásos kóstolón a borítészek, újságírók népes közönsége találkozhatott 25 somlói termelő egy-egy borával, amivel majdnem a teljes, nagyjából 30 termelő többsége jelen volt, átfogó képet festve egy neves borvidék adott teljesítményéről. A Somlói Borok Boltja egészen különleges, és nem szokványos feladatként vállalta magára, hogy a borvidék összes (!) palackozott borát forgalmazza és kóstoltatja. Ezúttal Budapesten, és velünk.

A rendezvény katalizátora, Cartwright Éva (Somlói Borok Boltja) két hét távlatából, szimbolikusan, vagy sem, de éppen a Győzelem Napján, május 9-én, így emlékezik vissza az eseményre:

„Két hét távlatából most már biztos, hogy kis magyar bortörténelmet írtunk április 28-án a Gellértben – és ez bármilyen furán hangzik is a tények ismeretében, engem óriási büszkeséggel tölt el.” (Cartwright Éva)

Somló eső után

A 2012. júliusában nyílt Somlói Borok Boltjában 123 féle, döntő számban palackos somlói bor kapható. Lényegében a teljes kínálat kóstolható.

„A “Félúton” Somlói Borok Boltjának céljahogy a Somló borait egy helyen összegyűjtve kínálja, megismertesse azokat és ezzel is segítse a Somlói Borvidék visszakerülését a világ bortérképén korábban elfoglalt, méltó helyére.” – írják a honlapon.

Somló „Isten ittfelejtett kalapja”

Ez a blog, Ambrus Lajos író, a blog állandó vendégszerzője jóvoltából, nagyszámú Somlóval foglalkozó írás tárhelye. Bizton állítható, hogy Somló történelmi múltját, fajtáit, borait illetően nem akad, aki mélyebben beleásta volna magát mindebbe, mint éppen Ambrus Lajos, ami egyben azt is jelenti, hogy, aki a múltból táplálkozva keresi Somló jövőjét az Ambrus Lajost olvasva jó helyen jár.

A hegyet egyébként, a bort igen kedvelő költőtárs, Vörösmarty Mihály nevezte „Somló ittfelejtett kalapjának”, ami jól jelzi, becsülete volt a hegynek, már a 19. században is. „Egy biztos: kevés olyan szőlőhegy van Magyarországon, melyhez annyi mese, legenda, poétikus tájrajz vagy szellemtörténeti mítosz kötődne, mint Somlóhoz. Tán váratlanul kemény vizuális élménye miatt:

ha a Balaton felől közelítek hozzá, a dombok, mint valami mesebeli abrosz, varázsütésre kisimulnak – eltűnnek a ráncok, a gyűrődések, a változatos tájgeometriák, az előttünk fekvő devecseri síkság Karakó felé egyszeriben áttekinthetővé válik. Ám a derűs és pajkos pannon napfény hófehéren szűri át a lenyűgöző látványt: egy óriási hegyszigetként fölemelkedő bazalt harangot. Somlót.” (Ambrus Lajos)

Somló közelmúltjáról

Ha az elmúlt, rendszerváltozás után évtizedeket nézzük, az újonnan megjelent termelők, a szétaprózódás és koncentráció korát, azt is láthatjuk, hogy, ismét csak Ambrus Lajos írót, a szőlősgazdát idézve:””Hamvas az a szellemi ember, aki az utóbbi tizenöt-húsz évben végül is a legtöbb hasznot hozta a Somlónak. A Hamvas-reneszánsz ugyanis az érdeklődés középpontjába lökte a Somlót, mint „délnyugat géniuszának” egyik centrumát; a hegyet is, a borát is, és beemelte az értelmiségi presztízs régióiba.

somlo157A Hamvas reneszánsz kétségtelenül az érdeklődés középpontjába lökte Somlót, és akik ismerik, s közülük azok, akik szeretik is a borait, nagy reménységgel voltak, s vannak iránta. A boros rendezvényeken Spiegelberg, Györgykovács, Kreinbacher, Kolonics, Tornai, etc. borait kóstolgatva, az évjáratbeli különbségek, az útkeresés, útra találás, és elbizonytalanodás felismerése mellett, így voltam ezzel én is.

  • Képzeletemben a hegy misztikus fényben ragyogott fel, amihez bizonyára Mikszáth, s vele Noszty Feri és Tóth Mari is hozzátett valamicskét, akárcsak a Habsburgok fiúnemző italának legendája, vagy a somlói galuska, ami nem is erről a Somlóról kapta nevét.

A kóstoló borai

somlo62A Gellértben lezajlott kóstoló kihirdetett célja az volt, hogy „a rendezvényre meghívott újságírók, borszakemberek kaphassanak egy, a fizetős fesztiváloktól eltérő, sokkal mélyebb és átfogóbb képet a Somlói Borvidékről.” A kóstoló fontosnak tartott elemei voltak, hogy új borokat láthattunk (a régieket, a szebb tételeket, többnyire már ismerjük); nem volt a szakma szájíze szerinti előválogatás, azt kaptuk, amit a vásárló is, ha leemel egy palack somlói bort a polcról; a borászok tisztességgel vállalták a megszokottól némiképp eltérő megmérettetést, annak ellenére, hogy „szóltak nekik”, hogy a kóstolók őszinték és nem udvariasak lesznek.

  • A kóstolón szereplő termelők,
  • A bor neve, évjárata
  • A rendelkezésre álló terület (ha), a tételből készült palackok száma, a bor ára:
  • Bogdán Birtok
  • Primavera (rizlingszilváni) 2013
  • 17 ha, 1600 palack – 1500 Ft
  • Várkapitány Pincészet
  • Rozé 2013 (cabernet sauvignon)
  • 15 ha, 1000 palack – 2300 Ft
  • Csetvei Pince
  • Kő-Papír-Olló Olaszrizling 2013
  • 0,5 ha, 706 palack – 2200 Ft
  • Barcza Bálint pincéje
  • Furmint 2013
  • 1,5 ha, 950 palack – 2700 Ft
  • Marton Pincészet
  • Királyfurmint 2013
  • 1,5 ha, 500 palack – 4000 Ft
  • Vándor Pince
  • Vándor Cuvée 2013
  • 1,5 ha, 1400 palack – 3400 Ft
  • St Margit Pince
  • Juhfark 2013
  • 0,5 ha, 500 palack – 4200 Ft
  • Borbély Pincészet
  • Juhfark 2012
  • 0,5 ha, 1500 palack – 2600 Ft
  • Kreinbacher Birtok
  • Juhfark selection 2012
  • 40 ha, 2900 palack – 3400 Ft
  • Csordás-Fodor Borház
  • Olaszrizling selection 2012
  • 8,5 ha, 1300 palack – 2200 Ft
  • Kolonics Családi Pincészet
  • Szt. Margit Olaszrizling, hordóválogatás 2012
  • 6 ha, 4000 palack – 2800 Ft
  • Somló Kincse Kézműves Kispince
  • Furmint 2012
  • 1,3 ha, 400 palack – 2700 Ft
  • Hollóvár Pincészet
  • Furmint 2012
  • 4 ha, 1200 palack – 5500 Ft
  • Tóth Pince
  • Kőfejtő Cuvée 2012
  • 0,5 ha, 2000 palack – 3200 Ft
  • Somlói Apátsági Pince
  • Hárslevelű 2012
  • 3 ha, 1400 palack – 3200 Ft
  • Royal Somló
  • Juhfark 2011
  • 1 ha, 1380 palack – 8100 Ft
  • Spiegelberg Kézműves Kispince
  • Juhfark 2011
  • 1 ha, 1330 palack – 6500 Ft
  • Polgár-Mátyásfalvi Pince
  • Olaszrizling 2011
  • 1 ha, 1300 palack – 3200 Ft
  • Barnabás Kézműves kispince
  • Hárslevelű 2011
  • 0,6 ha, 1066 palack – 3700 Ft
  • Fekete Béla
  • Hárslevelű 2011
  • 4 ha, 4000 palack – 3800 Ft
  • Tornai Pincészet
  • Top Selection Apátsági Furmint 2011
  • 50 ha, 2834 palack – 3700 Ft
  • Szabó Pincészet
  • Juhfark 2009
  • 1,2 ha, 750 palack – 3200 Ft
  • Szabó Attila Pincéje
  • Juhfark 2009
  • 1 ha, 1500 palack – 3200 Ft
  • Pápa Családi Pince
  • Késői szüretelésű Juhfark 2009
  • 1,1 ha, 500 palack – 4500 Ft
  • Dénes Hegybirtok
  • Olaszrizling 2008
  • 3 ha, 1290 palack – 2400 Ft

A kóstolón tapasztaltak ezt mondatják velem…

Cartwright Éva „Tükör által, homályosan” című okos és hiteles írásában összegezte a tapasztalatokat, s ezt azért is emlegetem, mert számomra, a borokon kívül, ez a legérdekesebb, legtanulságosabb. A borokról tételes borleírásokat nem készítettem., megtették ezt tanult kollégáim, akik közül a véleményemhez legnagyobb mértékben közel álló leírások itt találhatók. Bár tételes leírásokkal ezúttal nem szolgálok, a tapasztalataim  (érzéseim) összességében a következőket mondatják velem:

  • Százalékosan ilyen magas arányban acetonos, ammóniás, ecetes illatú és/vagy ízérzetű borral eddig egyetlen kóstolón, versenyen, etc. sem találkoztam. És ezt még az sem menti, hogy a hegyen a vezetékes víz mind a mai napig várat magára (ami bűn!), hiszen akadnak termelők, kicsik is, nagyok is, akiknél most sem volt higiéniai probléma. Az aceton, ammónia, ecet, doh, nem a „miért nem több pont?” és a szétpontozás kategóriája. Ezek hibák, amiket nagyobb fegyelemmel, tisztasággal, jobb hordóhasználattal, ki lehet, és ki is kell küszöbölni. (A borszakértéssel kapcsolatos véleményem itt olvasható.)
  • Ezen a kóstolón – a várakozásaimmal ellentétben – nem találkoztam igazán érdekes, felvillanyozó, emlékezetes borokkal (van ez így), aminek nyilván sok oka van. Korrekt borokkal is kevesebbel, mint amire joggal számítottam.
  • Nem tudjuk mi az a Somló. Nem tudjuk mi az a fajtajelleg.” – hangzott el, s ezzel is egyet kell értenem, mert a borok alapján előttem is pontosan ez a kép rajzolódik ki, miközben sejtem, hogy mindenkinek van elképzelése erről, ahogy nekem is.
  • A bennem élő „somlói bor archetipus„, leginkább más vulkáni kúpok boraihoz közelít, és semmiképpen sem a maradékcukorban egyre gazdagabb juhfarkban testesül meg, még ha 1-3 g akár jól is állhat a fajta borának. Nem sírom vissza a 80′-as évek (Badacsonyi ÁG) juhfarkját, de ez a 21. század elejei somlói juhfark-stílus nekem túlzottan nőies, túlzottan savhiányos. Ezzel egyetlen fiúági Habsburg utód fogamzásához sem lehetne eredményesen hozzájárulni, és a húslevesbe sem tennék belőle egy ízesítő kanálnyit, ahogy még ez is megesett hajdan a somlóival. Az, hogy a bennem élő somlói képe leginkább más vulkáni kúpok boraihoz közelít, egyszersmind azt is jelenti, hogy Somló nem tekinthető forradalmárnak, de még egy ványadt reformernek sem. Lassúnak, jobbra-balra tekingető követőnek látszik, pedig lehetne bátrabb.
  • A borok alapján, a termelőkben ma sokféle Somló kép, stílus élhet, ami, a sokféleség értékeinek maximális elismerése mellett is, itt aztán aligha hasznos. Cartwright Éva, írásának egyik bekezdésében így foglalja össze a kóstoló egyik felszínre került ellentmondását, az ős, az eredendő-problémát: [Hogy lehet] „Hogy majd’ minden borról elolvashattuk, hogy oxidált/ hordós/ fás – ugyanakkor a vevőink 99,9%-a ezeket a típusú borokat keresi, várja el és veszi a Somlóról? (Igen, még mindig..)” Ez valamennyi borvidéken nagyjából így lehet, de az is jól látható, hogy a 90′-es évektől kezdődően Villányt, és jól ismert termelőit sem az édes Cabernet sauvignon emelte magasra, pedig az édes cabernet sauvignont szerették, s még ma is sokan szeretik… Ha Somlón oxidált/hordós/fás borokat keresnek a vásárlók, akkor ez most azt jelenti, hogy ez lenne a kimunkált, felvállalt, piaci oldalról 99,9%-ban visszaigazolt somlói stílus? Aligha hiszem!
  • Az árak, illetve az ár/érték arány a problémás borok okán még élesebben vetődik fel. 8100 Ft-os árával az összes bor közül legdrágább Royal Somlói Juhfark 2011 gyakorlatilag ihatatlan volt. Szubjektív?! Hát persze, hogy szubjektív, de éppen az ilyenek miatt nem pusztult ki a Homo sapiens sapiens, mert képes volt eldönteni, hogy az ételt, italt lenyelje-e, vagy sem. A Royal Somlói  szerencsére  a ritka szélsőérték, azonban hozzá képest is akadtak nem kellő szakmai fegyelemmel elkészített borok, amelyekről ettől kezdődően már végképp ordított a túlárazottság.
  • Somló igazi érték, a terroir pedig nagyra becsült, s aligha látszik, hogy ez valaha is másként legyen. A terroir fontos attribútuma a bornak (és az árazásnak), azonban nem a bor maga. A fogyasztót addig érdekli a terroir, amíg értéket ad a borhoz. Akkor szép, akkor jó, akkor dicsérhetjük. Ha hibás a bor, ha nem elég korrekt, akkor a terroir már nem jelent (árfelverő) értéket, amivel azt akarom mondani, hogy a Somló név sem bír el mindent. Somló egy darabig ugyan elviseli a hibás borokat, de nem sokáig, ahhoz túl kicsi, és a nagy termelői sem elég nagyok. Ezért is volt dicséretes ez az előremutató kóstoló.
  • A bekezdések sorát még lehetne folytatni, de így is hosszúra nyúlt ez a poszt, így nem teszem. A meghívásért ezúton is köszönet Cartwright Évának és szervezőtársának, Balogh Zoltánnak, (A fotókat Nagy Gábor készítette.) 

Somlói Borok Boltja, Somló

 

 Délnyugat dadogó géniusza?

Egy minden borvidék számára példamutató, nagy bátorsággal és mazochizmussal megrendezett, elementáris és tanulságos kóstoló részese lehettem, aminek az eredménye – ha jobban belegondolok – nem is  kellett volna, hogy nagyon meglepjen, hiszen minden borvidék hellyel-közzel hasonló képet mutatna, ha a szó statisztikai értelmében vett valóban reprezentatív tételsort kóstolnánk. Innen nézve, a kóstolón tapasztaltak feltehetőleg túlmutatnak a borvidék határain is.

  • Somló dadog, de nem beszédhibás, hiszen vannak hibátlan mondatai is. Példa: Az ókori görög Démoszthenész a beszédhibáját azzal oldotta meg, hogy kíméletlen önfegyelemmel csiszolta beszédkészségét.

Távolban a versenytársak. Kilátás a Somló nyugati csúcsáról.

Csíki Sándor♣