ISTENNŐK, KOCSMÁROSNŐK – a nők, a sör és a bor

symposium_thumbAZ ÓKORI Görögország szimpóziumain az első kupa bort a vendéglátó hajtotta fel, aki ezzel a cseppet sem veszélytelen gesztussal biztosította az összegyűlteket arról, hogy a bor nem mérgezett. A házigazda egészségére inni, azóta is szokásunk maradt. A borivás számtalan névtelen nagyivóval tarkított története nem ma kezdődött. Már az i.e. 54. században, a mai Irán területén fekvő Zagrosz-hegység lábánál is foglalkoztak borral, pedig még csak a szőlő sem nőtt meg arrafelé.

“Háború és béke” (részlet), British Museum

A borivás első ismert ábrázolását, a talán éppen a Zagrosz környékéről származó bevándorlók alapította, dél-iraki Ur királyi temetőjében találták. A British Múzeumban őrzött, bitumenbe ágyazott kagylóhéjból, mészkőből és kék lazuritból kirakott képek az i.e. 26-24. század között készülhettek, és a „Háború és a Béke” nevet kapták. A „béke” állatokat, halakat és más, a lakomára felvonultatott termékeket ábrázol. A képen vastag, rojtos szoknyába öltözött alak ül, kupával a kézben. Aligha vizet ivott, ahogy a szomszédos Uruk lakói sem.

Sziduri

Az i.e. 22. században az Urtól északra fekvő Urukban a rendszeres italozás közben már olyan hősi eposzokat is énekeltek, melyben a borról is sok szó esett. Ezeknek a mítosszá vált történeteknek a legismertebb darabja a Gilgames-eposz, sumér nevén a „Sa naqba imuru”, azaz, „Aki a mélységet látta”.

Az isteni szimbólumokkal teli kép vélhetőleg a Gilgames eposz azon jelenetét ábrázolja, amikor Gilgames (balra) Szidurival (jobbra) találkozik és hosszú szívószálakat használva, együtt isznak.

A történetben az alvilágba lejutni akaró Gilgames a halál tengeréhez érkezve észreveszi a parton ülő Szidurit, a sör és borkészítés (az erjesztés) titokzatos sumér istennőjét, az istenek korcsmárosnőjét, „akinek az italai a lelket felfrissítik”. A sör és bor istennője a pillanat örömeiről, a rövidre szabott élet élvezetéről is beszél a halhatatlanságot kereső Gilgamesnek, aki azonban nem hallgat rá.

Korcsmárosnők

A Gilgames-eposz mellett az óbabiloni kor legfontosabb szövegemléke az i.e. 18. században készült Hammurapi törvénygyűjtemény. A szeszesitalokat, sört és bort felszolgáló korcsmárosnő alakja itt is felbukkan (108-111.§.). A 108. §. nehezen értelmezhető szövege szerint,

„Ha a korcsmárosnő  a szesz [sör, bor] ára fejében gabonát nem fogad el, ellenben nagy kősúly szerint pénzt elfogad és a szesz árát a gabona árára szállítja le: az ilyen korcsmárosnőre bizonyítsanak rá, s a vízbe vessék.”

Az Eufrátesz Irakban

Az Eufrátesz vízébe fulladni kellemetlen lehetett, ám a pörkölés sem volt jobb.

„Ha az istennek szentelt hölgy, papnő, ki zárdán kívül lakik, korcsmát nyit, avagy szeszt [sör, bor] inni korcsmába tér be; az ilyen nőszemélyt pörköljék meg.”

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: bor, borász, Gasztronómia történet
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.