NEMZETÁLLAMOK – nemzeti konyhák (Magyarország)

A NEMZETÁLLAMOK születésénél – a nacionalizmus erősödésével – a nemzeti konyha és a nemzeti ételek fogalma is minden esetben előtérbe kerül. (Ezt a folyamatot utólag károsnak tartani hiábavaló lenne, már csak azért is, mert ez a stáció sem úszható meg – volt, és újra felbukkanóan, a jövőben is mindig lesz.) A nemzetállammá formálódás során a nemzeti konyhák a különbözőség és a látványos együvé tartozás bizonyítékává avatódnak, ahogy azt a 17. század kezdetétől, Franciaországban is láthattuk.

Ennek az egyébként természetesnek és kikerülhetetlennek tekinthető jelenségnek a globalizáció és regionalizmus összefüggésében nézve akár máig ható tanulságai is akadnak, melyeket érdemes átgondolni, ha hazánk, és benne a szóba jöhető, egyéniséggel és öntudattal rendelkező (valójában csekély számú) régiónk jövőjéről beszélünk. Mindez rámutat arra is – bármily’ ingoványos területnek is tetsszen ez a világnak ezen a részén – hogy öntudatos, büszke nemzet nélkül nincs megkülönböztethető gasztronómia, ahogy magunkénak vallott, büszkén vállalt gasztronómia nélkül sincs összetartó nemzet (Megjegyzés: A mondatba számos kisebb-nagyobb méretű és tartalmú közösség egyenrangúan behelyettesíthetővé válik.)

Franciaország – Magyarország 1:0

A gasztronómiáját egyedüli példaként évszázadok óta a világ elé állító Franciaországban a 20. században sokadszor erőre kapott a soha nem lankadó nemzeti büszkeség és öntudat. Ez a hazafias felbuzdulás volt az egyik oka annak, hogy – s leginkább talán a motorizálódó polgárság körében – a múlt században tovább erősödött a regionális francia konyhák felfedezésének vágya.

A nemzetállam kialakulásának faktorai: kultúra, történelem, nyelv, terület, nemzetiség és vallás

Magyarországon a magyar konyha és a nemzetfogalom összekapcsolódása az arisztokrácia érdekmúlása (és elitizmusa) miatt a kiegyezéstől (1867) kezdődően végképp meggyengült, hogy aztán a helyét a boldog békeévek fellendülése és a parasztság megkésett, felemás, majd részben abbamaradt polgárosodása töltse ki, napjainkig érő galibákat okozva. Miközben mi nemzeti gasztronómiánkat felemás érzésekkel és néha még gyanakvással is, leginkább polarizáltan és ideológiákkal átszőtten kezeljük, a csodálattal emlegetett francia gasztronómia továbbra is, és minden más nemzetnél szorosabban kötődik a nemzetállamok kialakulását segítő nacionalista szellemi áramlathoz és gasztro-soviniszta hagyományaihoz. Merthogy – akár akarjuk, akár nem – ez továbbra is így működik, így aztán, a szembenézés Magyarországon is megkerülhetetlen. Szerintem.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Francia konyha, Gasztronómia történet, magyar konyha, Vélemény
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.