BIZARR RECEPTEK – muktuk és kiviak (Grönland)

MUKTUK és KIVIAK – Bármerre is járjunk a nagyvilágban, Grönlandon találkozhatunk csak igazán meglepő ünnepi ételekkel, amilyen a muktuk és a kiviak is. A muktuk, közép-kelet-európai gusztusunk felől közelítve, akár még emberi fogyasztásra gondolt is lehetne, bár ebben azért ne legyünk teljesen biztosak, hiszen a muktuk nem más, mint az eszkimók vadászzsákmányának, a beluga,

grönlandi bálna, narval bőre és bőralatti, sokujjnyi vastag, sajátos szerkezetű zsírrétege, melynek az íze az elfogultak szerint olyan, akár a friss kókuszé. A muktuk leginkább nyersen kerül az asztalra, vékonyan felvágva, hogy el lehessen rágni, de a modern eszkimó konyha szellemétől áthatva, ma már rántva, olajban sütve, és savanyúságnak eltéve is gyakori. (Mindezek sertés szalonnával is elképzelhető műveletek.)

Muktuk hasítása

A savanyítás receptje szerint, a minden háztartásban előforduló muktukot (bőrös, vastag mangalica szalonnát) addig főzzük, míg az könnyen vágható, vajpuha nem lesz. Ezt követően félretesszük, s amíg a muktuk hűl, ízlés szerinti arányban, felvágjuk a hagymát, sárgarépát, hegyes erős paprikát, a karfiolt pedig rózsáira szedjük. Öt százalékos ecetből és vízből 1:1 arányú keveréket készítünk, amit szokásaink és ízlésünk szerint fűszerezhetünk is. Az időközben lehűlt muktukot kockákra vágjuk és a zöldségekkel ízlésesen elrendezve, csavaros tetejű üvegbe tesszük, felöntjük az ecetes vízzel és napokon át hűtőszekrényben érleljük.

Kiviak

A muktuk szokatlan étel mifelénk, ahol tengeri emlősök csak ritkán kerülnek tányérunkba, ám még nálánál s bizarrabb karácsonyi fogás a születésnapokon, esküvőkön és karácsonykor is előkerülő különlegesség, a kiviak. Ennek elkészítése szilárd lelki alkatú, kiegyensúlyozott személyiséget feltételez.

Kiviak (kiviaq) (Grönland)

Aki kiviak készítésére szánja el magát, annak, a lelkierőn túl, szüksége lesz egy nagy, zsíros fókabőrre, legalább ötszáz kistestű tengeri madárra, például lundára, csőröstől, bőröstől, tollastól, úszólábastól, mindenestől. Kezünk ügyében egy nagy adag fókazsír is legyen, amit a madarak tollára kenünk, mielőtt a fókabőrbe zárva, a csomagot szorosan összevarrnánk. Ha már összevarrtuk, egy nagy sziklát is gurítsunk rá, hogy a levegő is biztosan kimenjen belőle és a ragadozók se tudják megdézsmálni karácsonyig. Ezután már nincs is más teendőnk, mint várni a végeredményre. Hathónapnyi várakozás, erjedés után, elkészül a sajtszagú, csípős ízű, mérgező, ragacsos, zavaros „kiviak”, melyhez képes egy odakozmált halászlé, vagy paprikáscsirke már őszinte szívvel dicsért, mennyei ételnek számít.

  • A következő videón az látható, hogy a kiviakot miképpen kell a fogyasztásra előkészíteni. Finnyásaknak nem ajánlott!

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: nemzetközi konyha, Recept
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.