A NYERS ÉTELEK fogyasztása nem segíti az agy evolúcióját, állapítják meg újra és újra, bár ez a törzsfejlődésben már nem, ám az egyedfejlődésben még mindig mélyen érintett nyers-koszt fogyasztókat aligha tántorítja el valamitől is. De, nem is ezért írom. A nyers koszttal evolúciós szempontból leginkább az a legfőbb baj, hogy a nyers étellel való táplálkozás nem

biztosít annyi energiát, amennyi egy nagyobb méretű agy kialakulásához szükségesnek látszik. Bár ez a probléma alapvetően az elődeink problémája volt, érdemes megismerni, mivel neuronjaink nagy számát – többek között – az első tüzeknek és a főzés megjelenésének köszönhetjük. Az emberi agyban átlagosan mintegy 86 milliárd neuront találunk, szemben a nyers táplálékon élő főemlősök jóval alacsonyabb neuronszámával, hiszen a gorillák agyában átlagosan csak 33 milliárd, a csimpánzok agyában pedig 28 milliárd neuron fordul elő. Ennek a neuronszámnak azonban ára van, mivel az emberi agy a test teljes energiaszükségletének legalább 20%-át igényli, szemben a főemlősök agyának alig 9% energiaigényével.

Az 1990-es évek végén Richard Wrangham (Harvard University) főemlős kutató volt az, aki 1,6-1,8 millió évvel ezelőtti időkre, a tűz sütésre való tudatos használatának időszakára tette a korai emberelődök, a Homo erectus agya látványos növekedésének kezdetét. A főzés elősegítette a táplálék emésztését és energiatartalmának jobb hasznosítását. Tapasztalhatjuk, hogy az állatok a főtt ételektől gyorsabban és nagyobbra képesek nőni, éppen a hozzáférhető nagyobb és az emésztésre fordított kisebb energia miatt.

Suzana Herculano-Houzel és Karina Fonseca-Azevedo (National Institute of Translational Neuroscience, São Paulo, Brazília)  arra voltak kíváncsiak, hogy a nyers ételek milyen mértékben határozzák meg az agyméretet. 13 főemlős és több, mint 30 más emlős agyának neuronszámát becsülték meg. Megállapították, hogy a neuronszám és az agy mérete, valamint a neuronszám és az agy energiaigénye között szoros összefüggés van. Mindezek után kiszámították, hogy az egyes fajoknak hány órán át kell nyers táplálékkal táplálkoznia ahhoz, hogy agyuk energiaellátását biztosíthassák. Azt találták, hogy ez a gorilláknál 8,8 óra, az orangutánnal 7,8 óra, a csimpánzoknál 7,3 óra és az embernél 9,3 óra.

  • Megjegyzés: a majmok természetben előforduló „nyers diétája” jelentősen különbözhet az emberek modern nyers diétáiától, mivel ez utóbbi tartalmazhat egyéb fehérjeforrásokat és az alapanyagokat gyümölcscentrifugával és más konyhai gépekkel is aprítják, amivel az emészthetőség valamelyest javul.

A brazil kutatók a neuronszám növekedésében ugyancsak kiemelik a főzés jelentőségét, hozzátéve, hogy a majmok jelenlegi táplálkozása, a rendelkezésre álló, korlátozott energiamennyiség, nem teszi lehetővé neuronjaik számának növekedését. Mindez azt is jelenti, hogy a tűzhasználat, a főzés nélkül agyunk mérete nagy valószínűséggel továbbra is a mai majmok szintjén lenne (én pedig nem írnám ezt a posztot, ahogy olyan sem lenne, aki elolvassa).

Csíki Sándor♣