AZ ÉHES EMBER, DÜHÖS EMBER – gabonahiány (2013)

AZ ÉHES EMBER, dühös ember, vagy, ahogy az angol, magától érkező szójátékkal, mondja: “Hungry people are ungry people.David Frum a CNN, a hajdani Newsweek és The Daily Beast kanadai-amerikai szerkesztője, másokhoz hasonlóan, meglehetősen borús jóslatokkal állt elő a 2013-as évre, amin, legfeljebb, ha elsőre hökkenhetünk meg, ám másodjára már számtalan történelmi példa juthat(na) eszünkbe a múltból, s bár történelemkönyveink jóval kevesebbszer emlegetik az időről-időre biztosan előforduló gabonahiány, s általában véve a

kritikus élelmiszerhiány történelem és sorsfordító hatásait, attól azok még jóval gyakoribbak, mint a TV előtt ülve, jóllakottan gondolnánk. Már csak azért is eszünkbe kellene, hogy mindez jusson, mert az emberiség története legalább annyira az éhezés, az éhínségek története is, mint a háborúké, azzal, persze, igen szoros oda-vissza hatásban. A háborúk miatt rendre éhínség ütötte fel a fejét, ahogy az éhínség következménye is legtöbbször valamiféle háború lett. Ne áltassuk magunkat, mert a helyzet “civilizált” korunkban sem működik másként.

  • 2013 kilátásai már csak a globális méretű újraelosztás (lenyúlás!) előidézte zavarok miatt sem rózsásak.

2013 az újabb krízis éve (?)

Globális krízisről, gabonaválságról szólnak az előrejelzések, márpedig ezek a világtörténelem során mindig rossz ómennek számítottak. A újabb krízis oka a 2011-es esztendő nyarának szélsőségesen száraz időjárása. Az Egyesült Államok termőterületeinek csaknem 80 százalékát sújtotta aszály, s a helyzet a nagy gabonatermelő országokban, Oroszországban és Ausztráliában sem volt sokkal jobb. Az aszály tönkretette a termést és az 1995-ös, kritikusan alacsony szintre szorította le. Mindennek következményeként a kukorica és a búza ára 2011. júliusában már 25 %-kal, a szója ára 17 %-kal emelkedett, ami magasabb élelmiszer árakhoz is vezetett.

  • Az Egyesült Államokban a lakosság az adózott jövedelmének alig 10 %-át fordítja élelmiszerekre, beleértve az éttermi fogyasztást és az áruházi készételeket is. Mindez ráadásul kedvező trenddel is társul, hiszen az USA lakossága jelenleg jövedelmének egyharmaddal kisebb részét fordítja élelmiszerekre, mint 1969-ben tette.
  • Miközben az USA lakosai arányaiban alig költenek élelmiszerre, a fejlődő világ lakosai megszerzett jövedelmüknek legalább a felét élelmiszerre költik, s ez az “élelmiszer” legtöbbször alig más, mint kenyér, vagy rizs.

Emlékezzünk, amikor a kenyér ára 2007-2008-ban világszerte megemelkedett, Haititől Bangladesig a  világ 30 országában törtek ki zavargások, éhséglázadások. Amikor a 2010-es szárazság miatt Oroszország kénytelen volt felfüggeszteni az arab világba irányuló gabonaexportját, ezzel el is indította az 1848-as forradalmakkal párhuzamba állított “arab tavasz” elnevezésű kormányellenes tüntetéssorozatot. Az 1840-es éveket ugyancsak a rossz termés jellemezte, így aztán a párhuzam még találóbb. Az éhes ember dühös ember, a dühös ember pedig rendszerint elzavarja jóllakott kormányait.

2013-ban is valószínűleg elegendő lesz a gabonatőzsdéket és árindexeket figyelnünk ahhoz, hogy jó eséllyel megmondjuk, éppen hol lesz sztrájk, tiltakozás, vagy akár forradalom, lázadás, háború, amire mindenki ráfaraghat, még a Wall Street is.

Itthon…

Már az 1980′-as évek, a Magyar Tudományos Akadémia Láng István akadémikus vezette kutatócsoportjának jelentése óta tudható, hogy a klímaváltozás eredményeként az ezredfordulóra és az azt követő időkre (mára), megszaporod(hat)nak a szélsőséges időjárású évek, gyakoribbak lehetnek az aszályok, megjelenhetnek a tornádók, és az Alföld is sivatagosodásnak indulhat. Közel három évtizede már, hogy ezek az eredmények ismertté váltak, ám tud-e bárki bármit arról, hogy, a szavakon túl, cselekedtünk is annak érdekében, hogy a megjósolt, majd napjainkra már megtapasztalt negatív változások hatásait időben kivédjük?

  • Megjegyzés: A “Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025″ hangsúlyos eleme az aszály, ám ennek ellenére a 114 oldalas dokumentumban alig 3 oldal (!) foglalkozik a vízgazdálkodással. Mi, a leginkább érintettek, jó, ha tudjuk, hogy a kutatók folyamatosan hangsúlyozzák, hogy “…napjaink és a közeljövő aszálya és a szárazodás nem azonos az elmúlt évtizedekével, ami alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát!”

Ideje lenne hát, végre a magyar mezőgazdaságot (újra) komolyan venni és az öntözéssel is érdemben foglalkozni, a  szövetkezéseket is ösztönözni, a minőségi termelésre is figyelni, ha másért nem, azért, mert “az éhes ember, dühös ember”.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Válság, Vélemény
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.

AZ ÉHES EMBER, DÜHÖS EMBER – gabonahiány (2013) bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Balázs szerint:

    nem egy szokványos gasztroblog az biztos, de ezért olvasom!

  2. Eszter szerint:

    Soha nem is volt szokványos, jól látod. 🙂

  3. KG szerint:

    BUÉK! 2013

  4. sajtosbrokkoli szerint:

    Ej Sándor, durván belekezdtél az évbe, jobbb téged olvasni mint a HVG-t, de most mégis azt remélem nem a próféta szólt belőled.
    Buék

  5. Németh Ricsi szerint:

    @Balázs: az egyik legjobb gasztroblog, amit valaha olvashattál. 😉

  6. Csíki Sándor szerint:

    Jól esik a biztatás, köszönöm is nagyon. 🙂

  7. Mariann szerint:

    @Ricsi: Így igaz!

  8. Schwenk János szerint:

    Most vacsiztam – szégyellem magam…? De ez a hírt nem hír. Készülni kötelező: Házimalom, Állattartás, Földművelés, Nagyanyáink , Apáink bölcsessége segíteni fog. B.U.É.K.

  9. Culinaricum szerint:

    Érdekes, komoly, mély, gondolatébresztő írás. Gratulálok!

  10. Intizar szerint:

    Bocsánatot kérek, megint muszáj lesz behisztiznem ebbe a csodálatos blogba. Előre kérem az elnézést, tényleg csak azért teszem, mert egyébként annyira jó.
    Most a mondattan lett letiporva. Mi az, hogy “éhes ember – VESSZŐ – dühös ember”???
    Mire az a vessző ott? Ebben a mondatban az éhes ember az alany, akiről azt állítjuk, hogy ő egy dühös ember. Hogyan kerül az alany és az állítmány közé vessző?
    Ha Matula bácsi az alany, akiről azt állítjuk (az igazságnak megfelelően), hogy pákász, akkor a mondat így hangzik: “Matula bácsi pákász.” Vessző nélkül, ugye?
    Ha George W. Bush az alany, s azt állítjuk róla, hogy Amerika szégyene, akkor a mondat így hangzik: “George W. Bush Amerika szégyene.”
    Ha Pisti az alany, és azt állítjuk róla, hogy hüje, akkor a mondat, alázatosan könyörgök, az lesz, hogy “Pisti hüje!”, és nem az, hogy “Pisti, hüje”.
    Na. Kérem. Lécci, lécci.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.