A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT (GM) alapanyagok révén az emberi faj egy soha nem látott mértékű kísérlet önkéntelen résztvevőjévé válik. A genetikailag módosított (GM) élelmiszerek egészségügyi kockázatairól, kontra veszélytelenségéről, évek óta viták vannak. Most új hangok szólaltak meg, s ezek azt mondják, hogy az amerikaiak betegebbek, mint az európaiak, vagy bármely más iparosodott nemzet. Súlyos állítás. Az amerikaiak betegebbek, mint az európaiak, s a 90′-es évek óta már akadnak olyan krónikus megbetegedések is, amelyeknél a a betegek száma megduplázódott.

A Jeffrey M. Smith Genetikai rulett című filmje a genetikailag módosított organizmusok (GMO) veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódóan különösen megdöbbentő, hogy néhány, korábban még ritkának számító megbetegedés milyen mértékben vált gyakorivá az USA-ban.

  • Az autizmus a 1970-es években még 25.000 gyermek közül egyet érintett – ma már  a CDC adatai szerint, minden 88 gyermekből egy autista az USA-ban.
  • A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1980 és 2010 között 176%-ra nőtt.
  • A gluténérzékenység (coeliákia) négyszer gyakoribb ma, mint 60 esztendővel ezelőtt.
  • Az Alzheimer kór riasztó mértékben terjed. Becslések szerint 5,4 millió amerikai, az időskorúak közül nyolcból egy, szenved a betegségben, és a 85 év felettiek fele Alzheimer kóros. A betegség előfordulása 1980 óta megduplázódott.
  • Növekvő számban jelentek meg új fertőző betegségek

Jeffrey M. Smith szerint a változások elsődleges oka a táplálkozás megváltozásában keresendő. Ezek közül pedig az egyik legdrámaibb a genetikailag módosított szervezetek megjelenése.

Génmódosított növényeket termelő országok, a terület és a növényfaj feltüntetésével (2011)

Az immunrendszerünk reakciói

Immunrendszerünk évmilliók alatt finomhangolódott „barát-idegen felismerő rendszere” képes különbséget tenni a megszokott és a szokatlan anyagok között. Ha az immunrendszer jól működik, „észreveszi”, ha olyan anyag kering a szervezetünkben, amely a szokatlansága miatt is, potenciálisan veszélyes lehet, majd a szervezet igyekszik is ezektől megszabadulni.

Amikor az immunrendszer egy olyan gén-szekvenciával találkozik, amely ugyan „élelmiszer”, de még soha nem találkozott vele,  idegen behatolóként bánik vele és megtámadja. Ezzel az étel lényegében méreggé válik. A folyamat eredményeként gyulladásos reakció alakul ki. A krónikus gyulladás pedig számos krónikus betegség alapvető okává válik.

Az egyik kulcsfontosságú hely, ahol ez a gyulladás kialakul, a bélrendszer. Az itt kialakuló gyulladás előfutára mindenféle krónikus megbetegedésnek, a szívbetegségektől a pajzsmirigy zavarain át, az ízületi és autoimmun betegségekig. Statisztikai adatok szerint a genetikailag módosított kukorica és szója amerikai étrendbe történő 1996-os bevezetése óta az emésztőszervrendszer gyulladásos megbetegedéséhez kötődő betegségek előfordulása is növekvőben van.

Csíki Sándor♣