AZ ETNA KAPUJÁRÓL, Niocolosi városkáról már írtam. Tavalyelőtt arra is jártunk, jó is volt, szép is volt, talán igaz sem volt. Jó spaghetti carbonarat ettem itt. Az Etna egyébként Európa legmagasabb működő vulkánja, magassága háromezer méter felett van. Oldalán sífelvonó. Tövében, a faiskolákban pálmafákat nevelnek, s virulnak a kőfalak közti citromligetek.
A vulkánok közül éppen erről van a legrégebbre visszanyúlóan írásos feljegyzésünk, így aztán elég jól ismertek a kitörései, lávafolyamainak pusztításai. llatos a tavaszi, nyári levegő amikor a hegy oldala virágba borul. Méhészek helyezi el kaptáraikat, s bort is termelnek itt, ahogy a Vezúvnál is. Az Etna pedig újra kitört, ahogy gyakorta teszi.
Az Etna könnyen kiejthető nevű vulkán, nem úgy, mint az izlandi Eyjafjallajökull, amely meglehetősen nagy galibát okozott a légi közlekedésben.
Helyesen Eyjafjällajökull (fon.:” eüjjá-fjellá-jökkül”), ami magyarul kb. annyit tesz, mint: “eyja”=sziget, vagyis maga Izland, de a “fjälla” már bonyolultabb, mert gyerek, pikkely, hámlik, nomád lapp nép, stb. jelentéssel is bír egyszerre, míg a ‘jökkul” egyszerűen csak gleccser-t jelent. A név fordításában az izlandi, dán, norvég és svéd népek ezt a vulkánt legalább 4-5 féle névvel illetik, míg nekem eddig a “Szigetből sarjadzó gleccser” tetszett a legjobban. Ízlés dolga, no meg egy kis etimológia. Fonetikája viszont, az erről készült tavalyi TV-bemondói összeállítás alapján már kifejezetten szórakoztató (csak nem találom).
Köszönöm az elemzést.