PÓK TAMÁS – a bukolikus harmóniák borásza

PÓK TAMÁS borász (Eger) lelki szemeim előtt mindig úgy jelenik meg, mint akinek a gerince soha nem hajlik. Egyenes tartású, délceg, s mellette természetes. Régi időkben ilyen lehetett a huszárokkal leírható, letisztult, ma már kiveszőben lévő típus. Katona kora óta így ismerem. A természethez az ókori világ bukolikus költészetében fellelhető higgadt egyszerűséggel és mitologikus tisztelettel viszonyul. Férfiasan gyengéd a természethez, s benne a szőlőhöz. Miután e sorokat már leírtam, a borászat honlapján az előbbieket is alátámasztó gondolatokra leltem.

Az elmúlt évek során sokszor tört rám a gondolat: talán túl hamar feladtam a hajdani álmokat, a természettel való együttélést, a természet szolgálatát. Most úgy érzem, rátaláltam a két életforma közös pontjaira, és talán egy nap elmondhatom: megtaláltam életemben a harmóniát, mert tudat alatt mindig is ez volt az igazi cél… akárcsak egy palack borban.

Az ötvenes évei közepén járó Pók Tamás – úgy tűnik – alig adott fel valamit is kamaszkorban megfogalmazódott álmaiból, a mindenséggel kialakított viszonyából. A többi gondolatot olvasva is kirajzolódik, alig akad borász honlap széles e hazában, amely ennyire pőrén mutatná meg borkészítő lelkét is. Már-már lírai önvallomás az, amit olvashatunk, mentesen a marketing és PR túlzó torzításaitól. Pók Tamás megmaradt kíváncsi kamasznak, aki keresi az egyszerű, letisztult, sallangmentes harmóniákat, a szépet. Többségünknél mélyebben és elkötelezettebben. Szűcs Böbe személyében társra és alkotótársra is talált.

Pók Tamás és Szűcs Böbe

Az elmúlt évek egyik borélménye egy Pók Tamás jegyezte Grüner velteliner 2005 volt. Az Aqua-Sol szálloda vendégeként Molnár B. Tamással, Bittera Dórával és Szilák Szilviával kóstoltuk Hajdúszoboszlón, Németh László máig is egyedülálló és emlékezetes molekuláris gasztronómiai 10 fogásos gourmet vacsoráján.

  • Pók Tamásnak azóta vagy kétszer is dicsértem a bort. Mosolygott, ahogy szokott, a bajusza alatt, ám nem biztos, hogy igazán emlékezett arra a borra. Talán nem érezte magáénak azt a stílust. Ki tudja?

Milyenek hát a mai Pók Tamás borok? Amikor Tamással legutóbb beszélgettem, figyelmembe ajánlotta a honlap technológiáról szóló fejezetét. Legyen, gondoltam, s megnéztem,  s bár a filozófiát mágát máshonnan már ismerem, borokat is kóstoltam így készítve, mégis újra rácsodálkoztam a már említett bukolikus egyszerűségen és tisztaságon.

Szűcs Böbe és Pók Tamás

“Azt gondolom, hogy a természet a bor létének, történetének több évezrednyi évjáratában tökéletesen tisztázta a biokémiai folyamatok rendjét, s a szó szoros értelmében kiforrtak a szőlő-bor átalakulás apró részletei, feltáródtak a bor fejlődésének helyes válfajai és tévútjai. Vagyis az ember közbelépésére, tudására és irányítására alig van szükség. (Minden úgy történik, ahogyan kell.) Sőt, bármennyit is megtudtunk ezekről a jelenségekről/folyamatokról, szerintem az erjedés a mai napig olyan átváltozás, melynek pontos eredményét – jóllehet a kiindulási alapanyagot, a szőlőt részletesen megismerhetjük -, a leendő zamatok finomságát, az alkotók harmóniáját csak sejthetjük.” […]

“Az érlelés folyamán a hordó, a pincét kitöltő levegő és az idő hármas kölcsönhatásában születik meg maga a bor, azaz alkotó elemei megbonthatatlan, nyugodt harmóniává rendeződnek. Ezután következik az egyik legizgalmasabb, de mindenképpen a legkreatívabb művelet, a boraink arculatát megfestő, üzenetét megfogalmazó házasítás, mellyel egyben egy magasabb szintű minőséget teremtünk.” […]

Így leginkább a prófétikus hajlamú kívülről jöttek gondolkodnak szőlőről, borról, ám Dr. Pók Tamás nem kívülről jött, hiszen kutató szőlészként már 1981-ben ismerkedett a borászok világával, ahol végül az új borász időszámítás kezdetén, 1991-ben vetette meg a lábát, ma már szerény bölcsességgel megjegyezve, hogy “valószínűleg véglegesen.”

Az ültetvény

A borok

Pók Tamás sokféle borával találkoztam. Még nyárvégén hozta őket. Meleg volt, szikrázó napsütés. Megállt a szemközti benzinkútnál, onnan vittem fel a lakás hűvösébe. A fehéreket még a nyárban fogyasztottam: az egyszerűbbeket fröccsnek is próbálgatva, kellemes hűvös hőmérsékleten, ahogy azt az évszak is, a gusztusom is megkívánja.

Pók Tamás

Mi tartott ennyi ideig megírni a beszámolót? Leginkább az, hogy keresgettem magamban kutatva, érlelgetve, hogy vajon én mit is tartok Pók Tamás borász-lényegének, amelyet boraiban is fellelhet, akit ezek a metaforikus összefüggések rajtam kívül is még érdekelnek.

  • A titkot talán megfejtettem, legalábbis a magam számára igen. Borait vizsgálva mindez a Nagygalagonyás és Nagy Eged déli fekvésű dűlőiből származó kékfrankosaiban mutatkozik meg legszebben. Ezek a szép borok – egy figyelemre méltó és nagy teljesítményekre képes, szimpatikus borász pár borai – karácsony kapcsán, egy új írásban még részletesebben említésre kerülnek. valószínűleg főzök is hozzá valamit. Addig is érdemes Pók Tamás boraival ismerkedni. Ajánlom.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: bor, borász
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

PÓK TAMÁS – a bukolikus harmóniák borásza bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Szilvásy Dénes szerint:

    A borászok mindegyike ilyen filozófikus lelkületű jóemberek? (mostanában sokat olvashatni ilyen emberekről -)
    A “koccintós” kép nagyon szép! Minden benne van, amit Pók Tamásról és Szűcs Böbéről tudni kell.

  2. Csíki Sándor szerint:

    Hogy a “borászok mindegyike” milyen, nem tudom. Pók Tamás ilyen.

  3. Sance szerint:

    A Nagy-egedi bora igazán remek 🙂

  4. Csíki Sándor szerint:

    Igen. A kékfrankos.

  5. M.András szerint:

    Szép írás Pók Tamásról és a párjáról. Volt alkalmam a borait kóstolni és tetszettek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.