A CHILEI BOROK importőrei szívós elszántsággal dolgozzák meg a magyar piacot. A szimpatikus ifjú, Pepe is közéjük tartozik amikor meggyőzően érdekes és jó ár/érték arányú borokkal ismertet meg újra és újra. Itt a chilei bor, ha már a cseresznye exportunk kútba esett… Emlékeztek még Torgyán doktor heroikus erőfeszítéseire? Cseresznyés ötlete nem csekély derültséget keltett a magyar parasztság körében. (A chileieknek meg sem merték mondani!) Tíz esztendeje az origo így vezette fel az ötletet:

„A dél-chilei cseresznyefák nem ütik meg magyar fajtársaik színvonalát – véli Torgyán József. A földművelésügyi miniszter egy fogadáson kijelentette: hatalmas lehetőségek vannak a két ország éghajlatbeli különbségeinek kiaknázására. Például amikor Magyarországon érik a cseresznye, Chilében nem és fordítva. Az ilyen különbségek ésszerű kihasználása folyamatos cseresznyeellátást biztosítana mindkét ország számára – érvelt a miniszter.”

A „folyamatos cseresznyeellátás” ugyan mindkét részről akadozik, ám helyette megérkezett és terjed a chilei bor, új versenytársakat teremtve a hazai termelőknek, akik ezeket a borokat, sajnos, vagy nem, de már nem intézhetik el egyetlen kézlegyintéssel. Másfajta borok ezek, mint az óvilágiak többsége, köztük a hazaiak is. Akadnak ízjegyek, illatok, amelyek olyannyira Chiléhez kötődnek, hogy nincs mit kezdeni velük, mert fordítva is igaz. Azzal azonban annál inkább, hogy korrekt, jól iható borokat ihassunk korrekt, jó árakon, amire szerencsére akadt példa a közelmúltban kóstolt magyar borok között is.

Tarapacá – amikor az Asszony válik

A Tarapacá bor (Viña Tarapacá) a 19. században, 1874-ben indult útjára. A birtokalapító Don Francisco de Rojas y Salamanca után a neve először “Viña de Rojas”. Rojas birtokának francia kékszőlő fajtái a Cbernet sauvignon, a Merlot és a Petit verdot voltak, a fehérek pedig a Chardonnay, a Sauvignon blanc és a Semillon.

Később egy tulajdonosváltás után a “Viña de Rojas” “Viña Zavala” lett. Zavala azonban a már akkor is költségesnek számító balszerencséjére elvált, az asszony pedig megörökölte a szőlőket. Az asszony válóperes ügyvédje, egy bizonyos Don Arturo Alessandri volt, akit „Tarapacá oroszlánja” néven is ismertek (Chilében). Az ügyvéd – az „oroszlán” – szolgáltatásainak elismeréseként 1892-ben a birtokot átkeresztelték “Viña Tarapacá Ex Zavala” névre.

  • Az északon fekvő Tarapacá egyike Chile 15 nagy közigazgatási régiójának. Északról és délről chilei régiók, keletről Bolívia, nyugatról a Csendes-óceán határolja. nagyjából akkor, mint Magyarország fele.

1992-ben, amikor a birtok többségi tulajdona a „Fósforos Group”, egy jelentős chilei holding kezébe került, ekkor a száz éves tradícióra alapozva a „Viña Tarapacá” ambiciózus terjeszkedésbe kezdett a világpiacon. A Maipo völgyben, Santiagotól délre megvásárolja az „El Rosario de Naltahua” birtok 2.600 hektáros területét, amelyből mintegy 600 hektár a Maipo folyó sík öntésterülete. A birtok ma már Chile második legnagyobb exportőréhez tartozik és maga is az egyik legnagyobb exportőr. mintegy 60 országba ad el borokat.

A kóstolt Tarapacá borok

  • Chardonnay Gran Reserva 2010 Leyda Valley
  • Merlot Gran Reserva 2008, Maipo Valley
  • Carmenére Gran Reserva 2010, Maipo valley
  • Cabernet sauvignon Gran Reserva, Maipo Valley
  • Terroir, késői szüretelésű desszertbor

Ez utóbbi 60% Sauvignon blanc és 40% Gewürztraminer házasítása 57,5g/l cukorral, 13,5% alkohollal és a chilei boroknál nem ritkán tapasztalható déligyümölcsös (ananász, papaya), citrusos karakterrel, amihez a desszertboroknál megszokott mézes jegyek is természetes módon társulnak.

Németh Richárd, Kazinczi Eszter, s mögöttük a borokat bemutató Fóris László

"Pepe" a borokat importáló házigazda, és Robert Angliából

Csíki Sándor♣