AZ EHEC a magyar orvosi nyelvben helyesen írva az ”enterohaemorrhagiás Escherichia coli” nevének rövidítése. Az „enterohaemorrhagia” jelentése: belső vérzés. Kórokozója a jól ismert Escherichia coli (E.coli) baktérium, egyik típusa. Az E.coli a melegvérű állatok és az ember bélflórájában is előfordul, s számos törzse veszélytelennek számít, míg mások, mint a belső vérzést és gyulladást kiváltó E.coli (EHEC) életveszélyt jelenthet. Az enterohaemorrhagiás E.coli (EHEC) fertőzött élelmiszerekkel terjedhet, mint
amilyen a fertőzött darált (marha)hús, vagy a forralatlan, nyers tej. Első komolyabb feltűnése a 90′-es évek elején, az USA-ban volt. Az EHEC baktérium mérgező anyagot, toxint termel. Ez a toxin (verotoxin) a vérhas kórokozójának a Shigella dysenteriae baktériumnak a toxinjához (Stx) hasonló. Az EHEC baktérium 7-50°C hőmérséklet tartományban képes növekedni. Növekedése 37°C hőmérsékleten a legintenzívebb. Néhány típusa savas (pH<4,4) körülmények között is szaporodik és a száraz környezetet is elviseli. 70°C hőmérsékleten pusztul el, ezért a steakben, az alig átsütött marhahúspogácsában (hamburger) szaporodóképes maradhat. Az EHEC közegészségügyi szempontból legfontosabb szerotípusa az E. coli O157:H7. (a képen).
Hol fordulnak elő?
Az enterohaemorrhagiás Escherichia coli (EHEC) a kérődzők bélrendszerében természetes módon fordul elő és ürülékkel, például a tehénlepénnyel jut a szabadba. Elsősorban a kérődzők, mint a szarvasmarha, kecske, juh nem kellően átsült, megfőtt húsának és nyers tejének fogyasztása, valamint az állati ürülékkel trágyázott növények, zöldségfélék elfogyasztása útján fertőződhetünk meg, azonban a pisztrángban éppúgy előfordulhat, mint a háziasított és vadon élő (szarvas, bölény) kérődzőkben. Elterjedése egyes ételek fogyasztásával is összefüggésbe hozható, ezért „hamburger betegség” néven is ismert. A szervezetbe jutott baktérium nem minden esetben okoz megbetegedést, amihez – többek között – egészséges bélflóra jelenlétére is szükség van,
Az EHEC tünetei:
- Hasmenés
- Vizes székletürítés
- Véres széklet
- Hasi fájdalom
- Hasi görcsök
- Láz (ritkán)
- Fejfájás
- Izomfájdalmak
- Hányinger
- Hányás
- Kiszáradás
- Letargia
- Perianalis gyulladás
- (végbél)repedés
- Fekély
Hatnak-e az antibiotikumok?
Elterjedt a sajtóban, hogy az EHEC antibiotikumokkal nem kezelhető, amit sokan úgy értelmeznek, hogy ez a baktérium nem érzékeny az antibiotikumra. Az igazság az, hogy a kórokozó egyes antibiotikumokra ugyan érzékeny, azonban a tapasztalat szerint az antibiotikumok hatására a baktérium toxintermelése fokozódik, ezért az orvosok az antibiotikum kezelést igyekeznek elkerülni, s inkább a tüneti kezelést részesítik előnyben.
- A toxin károsítja a vörösvértesteket és a vérereket is, ez pedig vesekárosodáshoz, hemolitikus-urémiás szindróma (HUS) kialakulásához vezet. Németországban évente átlagosan 800-1000 EHEC fertőzés fordul elő, s ennek az 5-10 százaléka, átlagosan 60 eset vezet az életveszélyes hemolitikus-urémiás szindrómához, melynek 3-5 százaléka válik halálossá a WHO szerint. 2010-ben Németországban az 1000 ismert esetből 2 eset végződött halállal. Az Egyesült Államokban a becsült, mintegy 74.000 EHEC (E. coli O157:H7) megbetegedésből 2.168 eset végződött kórházi kezeléssel és ebből 61 volt a halálos esetek száma.
Védekezés, megelőzés
Az EHEC fertőzéses esetek 60-100 százaléka a nyári hónapokban fordul elő, amikor több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk és gyakoribbak a kerti hússütések is. A betegség kockázata jelentősen csökkenthető.
Fokozottan ügyeljünk a tisztaságra. Gyakran mossunk kezet, gondosan mossuk meg a zöldségeket, legfőképpen minden olyan növényt, amely földközelben nő, terem, mint az uborka is, amit meg is hámozhatunk. A húsok és zöldségek előkészítéséhez használjunk külön vágódeszkát, konyharuhát. A késeket is gyakran mossuk le. A kérődzők húsát különösen gondosan süssük, főzzük: a húsok belső hőmérséklete (maghőmérséklete) legyen 70°C felett. A nyers tej fogyasztását kerüljük, a tejet forraljuk fel.
(Május során már felvetődött az esetleges terrortámadás esélye is. )
Csíki Sándor♣












Én a sebészeten szereztem be. (elég gyakori kórházi fertőzés) Kevés antibiotikumra érzékeny,de már vannak hatásos homeopátiás készítmények. Colimentes szép napot!
Köszönöm az összefoglalást. Érthető és világos!
Kívánatos lenne, ha többen is megismerhetnék ezt a cikket és a benne foglaltakat.
Kedves Gyula! Köszönöm, lájkolni, megosztani kell, elküldeni az ismerősöknek. Így tud terjedni.
Jó írás és sikerült végre megértenem, hogy miről van szó.
Örülök, hogy rátaláltam az oldalra és végre valami okosat is tudtam olvasni ebben a témában. Még az a kérdésem lenne, hogy hogyan tud emberről emberre is terjedni?
Ilyenkor szokott kiderülni, hogy milyen és honnan származó vízzel és tápanyaggal táplálják a növényeket. Amelyek ráadásul pont úgy vannak tartva, mint a paradicsom és társai. Földet már vagy 20 éve nem látnak az uborkák, emiatt a “minden olyan növényt, amely földközelben nő” inkább csak képletesen értendő. Az uborkákat még háztáji nevelésben is felfuttatják valahova, mert a földön levő uborka, a magas vízigénye miatt nagyon gyorsan megrohad. Különösen igaz ez a kígyóuborkára.
Kedves Barbara!
Emberről emberre testi érintkezés, leggyakrabban kézfogás útján képes terjedni. A gyakori kézmosás már csak ezért is hasznos.
Hasznos írás. A nagy látogatottságú portálokon is terjeszteni kellene az ilyen írásokat és nem csak a bulvár blogok írásait kellene sztárolni, ahogy most teszik.
nagyon normális írás. megyek kezet mosni…
Egyetértek Beckné Wittmann Barbarával!
Örülök, megnyugodtam, hogy elolvastam a cikket. Bécsben élek, nem tudom, hogy otthon mit mondanak a híradók, de gondolom ,ugyanaz megy, mint itt. Felfújja a média, még az is azt gondolja magáról, hogy beteg, aki egyébként nem az…
Köszönöm:)
Jó írás, köszönet. Viszont mi lesz a videóban is szereplő lazacból és húspogácsából 70 fokos maghőmérsékleten?