MIRE AZ ELSŐ madarak megjelentek, a tojás (ovum) az embrió kezdeti életének tartályaként már több mint egymilliárd éve létezett. A mai házityúk (Gallus gallus domesticus) őse viszont fiatal fajnak számít, hiszen a fácánfélék családjába tartozó egzotikus bankivatyúk alig 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg Ázsia egzotikus őserdei tisztásain. A bankivatyúk háziasítása Kr.e. 7.500 évvel, Délkelet-Ázsiában történhetett, amire Kínában talált csontleletek utalnak. Sok ezer év telik el, s Kr.e. 1.500 környékén a háziasított tyúk már eljut a Tigris és az Eufrátesz vidékére és Egyiptomba is, majd alig néhány száz esztendő múltán, Homérosz korában, Kr.e. 800 körül már a görög törzsek udvaraiban is felbukkan.

Perzsa madárnak nevezik, s tojástermelő képességével győzedelmes versenytársa lesz az étkezésben eladdig elterjedt apró tojású fürjnek. A tojás már a történelem előtti időktől kedvenc élelmiszer lehetett, s nem véletlenül. Nem harapott, nem futott el, s mellé még ízletes és tápláló is. A bankivatyúk háziasításában is leginkább a tojása játszhatta a főszerepet, s kevésbé a húsa.

A termékenység, a születés, újjászületés szimbólumaként a tojás a húsvétnak is fontos tartozékává vált. A Húsvét ősi szimbólumokat elevenít fel a konyhában szerte a világban. A kulics, a  sonkapácolás titkai, a húsvéti sonka főzésének praktikái, a húsvéti menü után főtt tojásokkal kívánok kellemes húsvéti ünnepeket minden kedves olvasómnak!

Csíki Sándor♣