HÚSVÉTI HÚSFOGYASZTÁS – tanácsok

A MAGYAR HÚSSZÖVETSÉG és a Gfk Hungária sajtóközleménye szerint a legális csatornákon mért belföldi húsfogyasztás évek óta csökken, és ez hatással van a magyar húsipar teljesítményére is. A magyar húsipar teljesítménye 2010-ben az előzetes becslések szerint ismét stagnált vagy némileg csökkent. A nagyobb visszaesést az export jelentős növekedése akadályozta meg. Sertés és marhahús exportunk egy év alatt több mint 40%-kal növekedett és 2010-ben meghaladta a 180 ezer tonnát, illetve a 380 millió Euró értéket.

  • A belföldi forgalom szűkülése miatt az ágazat teljesítménye –az előzetes adatok szerint – így is visszaesett 1-2%-kal.

A magyarországi kiskereskedelemben évek óta csökkenő forgalom tapasztalható. A teljes forgalmat illetően a 2009-es 5,3 százalékos csökkenés után, tavaly 2,3 százalékos mínuszt regisztrált a KSH. Az élelmiszerek, így a húsok és hústermékek esetében is néhány százalékos visszaesés volt tapasztalható. A fenti adatok ismeretében sajnos azzal kell számolnunk, hogy a magyar húsipar összességében, csakúgy, mint az előző években ismét néhány milliárdos veszteséggel zárta a gazdasági évet.

2011-re a korábbi évek negatív trendjeinek megtörését várták az elemzők, ám az első két hónap adatai nem mutatnak túl kedvező képet. A korábban jelzettnél magasabb infláció várható, amelyért részben az élelmiszer áremelkedés okolható. Az élelmiszerek belpiaci árát felfelé hajtja a növekvő világpiaci ár, a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magasabb takarmányárak, a növekvő energia és üzemanyag árak. A sertés és marhahúsok esetében a más élelmiszercsoportokban már végbement áremelkedés csak a következő hetekben, illetve hónapokban várható, mivel az élősertés árának érdemi növekedése csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé.

  • A nagyobb gondot azonban az okozhatja, hogy a hazai fogyasztók elvesztették hitüket a gyors kilábalásban. A GfK- Corvinus Fogyasztói Várakozások indexe azt mutatja, hogy 2011 márciusában romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások váltottak negatív irányba.

A vásárlási hajlandóság a válság mélypontjára jellemző – 2009. márciusban mért – szinten van. Ennek oka elsősorban a makrogazdaság alakulása, melyben kiemelt szerep jut az infláció növekedésének, a benzin-, valamint az élelmiszer árak emelkedésének.

Az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista vásárlás már a múlté. Megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe. A boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, pl. az üzlet kinézete vagy a márkatermékek kínálata, ezzel ellentétben jelentősen megnőtt az akciók és promóciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, a „kedvenc” boltok felé kevésbé lojálisak.

A válságtól függetlenül jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak is a magyarok. A GfK ConsumerScan adatai alapján minden hazai negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat veszünk alapul, 22-ben találunk feldolgozott húskészítményt. (Csak összehasonlításképpen: tej pl. a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, míg pl. mosószer csak minden századikban.) 10-ből 8 hazai háztartás vásárol friss húst , szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre, de ha csak a legnépszerűbb kategóriát a tőkehúst nézzük egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra.” (Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója).

Minél több húst vásárol egy hazai háztartás, annál többféle termékcsoport kerül az asztalra. Vagyis, aki jelentős húsfogyasztó, egy szélesebb termékpalettából választ. A nagy mennyiségek vásárlói egyben célirányosabban keresik az akciókat, húsvásárlásaikban 3-5 százalékkal olcsóbban vásárolnak, mint az átlag húsfogyasztó.

A húspiac csökkenése tehát nem abból adódik, hogy vásárlók elhagynának kategóriákat, hanem abból, hogy kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak.

(Dörnyei Ottília  előadása alapján)

Utószó

A nálunk még érzékelhető válság (2008-2012) körülményei között egyáltalán nem meglepő a fogyasztás visszafogása, csökkenése, amint azt a fenti sajtóközlemény is bemutatja. Emellett a húsipar sem mentes az ellentmondásoktól. Ezek egyike, hogy miközben drámaian csökken a sertésállomány, vele párhuzamosan növekszik a sertésből készült export termékek mennyisége,  értéke. Ez legalább két dolgot jelent: a) növekszik a sertés import, b) növekszik a hazai hústermékek iránti külpiaci kereslet.

A húsvéti ünnepek ideje alatt is ügyeljünk a húsáruk minőségére, amivel két legyet is ütünk egy csapásra: jobb minőségű, magasabb élvezeti értékű élelmiszer kerülhet az asztalunkra, s ezzel egyidejűleg még a termelőknek is üzenünk, hogy nem vagyunk hajlandóak minden gyenge minőségű (“sonkának látszó”) árut csak azért megvenni, mert olcsó.

  • A húsipar fogalomrendszerében a húsvéti sonka egy hagyományos, közepes érlelési idejű termék, amit fecskendőpáccal, vagy fedőpáccal készítenek és lehet nyers is, és hőkezelt is. Vele szemben az értékesebb parasztsonka hagyományos lassú pácolással és száraz sózással készül, és az így előállított termék nyers marad.

Hogy miképpen készítsük el a sonkát? Süthetjük, mint nyugaton sokfelé teszik, s főzhetjük, mint nálunk is elterjedt. Ennek praktikáiról is olvashatsz nálam, ahogy a sonkákról és sonkapácolásról is. Mindezek mellett – ha már vásárolunk – olvassuk el a címkét, s a magyar terméket részesítsük előnyben!

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Hírek, Teszt
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

HÚSVÉTI HÚSFOGYASZTÁS – tanácsok bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. vinitor szerint:

    Csökkent a húsfogyasztás?! Az oka nem csak a pénztárcánkban keresendő szerintem. A minőséget is lehet firtatni… akár magyar, akár nem. Sajnos. Én most építek egy baromfiólat a kert végében. Mert a húst az egész család szereti/né 🙂

  2. Hapci szerint:

    A húsipar fogalomrendszerében a húsvéti sonka valami emberi fogyasztásra alkalmatlan szar, ami egy undorító fólián belül undorító trutyiban úszik. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.