A CSENDES-ÓCEÁNI vadlazacok az orosz Távol-Kelet, Szahalin, Japán, Alaszka és Kamcsatka folyóvizeinek felső szakaszain ívnak. A vadlazac állománynak közel egynegyede Kamcsatkához kötődik, s a korábbi elzártságnak és a terület központi elhelyezkedésének is köszönhetően éppen itt a legnagyobb a lazacfélék koncentrációja és változatossága. A hal jelentőségét mutatja, hogy Nyugat-Kamcsatka adja Oroszország (hivatalos) halzsákmányának közel egy negyedét. A halászat és az ipari méretű orvhalászat középpontjában az északi vizek ikonja, a lazac áll. A lazac az, amely összefűzi a gazdaságot, a kultúrát és az ökoszisztémát. Bármi, ami hatással van a lazacra, hatással van Kamcsatka egészére.

A városiasodás, a bányászat, a gátak, a környezetszennyezés, az olaj- és gázvezetékek mentén futó utak, az orvhalászat, s az ezzel együtt járó túlhalászás mind-mind fenyegetést jelentenek a lazacpopuláció jövőbeni fenntarthatóságára.

A lazacok családja

A lazacok, a velük rokon pisztrángokkal együtt a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartoznak. Amíg az Atlanti-óceán vizeiben csupán egyetlen vándorló lazacfajjal, az atlanti lazaccal (Salmo salar) találkozhatunk, addig az északi Csendes-óceánban hat lazacfaj is él. Ezeken kívül a Nagy-tavakban, s Észak-Amerika más tavaiban is előfordulnak. Hazánkban a fokozottan védett dunai galóca (Hucho hucho) tartozik a lazacfélék családjába. Ez a végveszélybe került hazai hal már csak azért is érdemes a figyelemre, mert ez a legnagyobbra növő faj a családban. Akár 80-100 kg is lehet.

Kamcsatka lazacai

A jelképes módon éppen lazacra emlékezető alakú Kamcsatka az egyetlen hely, ahol mind a hat csendes-óceáni lazacfaj ikrát rak. Ezek az európai üzletek hűtőpultjain is felbukkanó, de leginkább Japánban és Oroszországban fogyasztott veszélyeztetett lazacfajok a következők:

Kékhátú lazac (Oncorhynchus nerka): Vörös lazacnak is nevezik, mivel a folyóvizekben ikrarakó helye felé úszva színe élénkvörösre változik. 4-6 évig él. A 7 kg súlyúra is megnövő halak húsát különösen Japánban értékelik sokra. Igen nagy mennyiségben halásszák. Az utóbbi években a japán vámhatóságok nyilvántartásaiban jelentősen nagyobb mennyiségű bevitel szerepel, mint amennyit az orosz halászok hivatalosan Japánba exportálnak. Ez az orvhalászat, s a feketepiac erőteljes növekedésére utal.

Királylazac (Oncorhynchus tshawytscha): Ez a legnagyobbra megnövő lazacfaj. 3-6 évig él. Átlagosan 5-8 kilogrammosak, azonban a valaha fogott legnagyobb királylazac súlya közel 60 kg volt. Íze különösen finom. 1991 óta mennyisége Kamcsatka folyóiban a harmadára csökkent, ezért sok helyen halászati tilalmat vezettek be, azonban ez nem tarja vissza az illegálisan halászó hajókat, amelyek közül számos orvhalász Kamcsatkán kívülről érkezik, ami tovább nehezíti a felderítést.

Ezüstlazac (Oncorhynchus kisutch): Átlagosan 3-5 kg súlyú, 2-4 évig él, s utolsóként ez a lazacfaj ívik. Húsa Európában és Ázsiában is közkedvelt, s novemberben is halászható, amikor a többi lazac már eltűnt a kamcsatkai folyókból. A halászati törvények erőtlensége, a betartatásuk hiányosságai miatt ennek lazacfajnak a halászata az elmúlt esztendőkben exponenciálisan nőtt.

Japánlazac (Oncorhynchus masou): Méretre és megjelenésre leginkább a gorbuslazacra emlékeztet. 0,3-0,5 kg, vagy valamivel több. A gorbuslazaccal egy időben ívnak, s a vizekben könnyű őket összetéveszteni. Keveset tudunk róluk, s halászatukról, de joggal feltételezhető, hogy a túlhalászott gorbuslazac zsákmányjelentős mennyiségű japánlazacot is tartalmaz.

Ketalazac (Oncorhynchus keta): Átlagosan 2,5-3,5 kg, 3-5 évig él és a gorbuslazac után ez a másdik leggyakoribb lazacfaj Kamcsatkán. A keta- és a gorbuslazac hasonló időszakban ívik, ezért gyakori, hogy együtt fogják ki őket.

Gorbuslazac (Oncorhynchus gorbuscha): Ez a legkisebb, alig 2,3 kg súlyú, 2-3 évig élő, ám a legnagyobb mennyiségben előforduló csendes-óceáni lazacfaj. Elsősorban a vörös kaviárjáért halásszák, ami igen fontos ínyencség Oroszországban és szerte a világon, ahogy arról az egyik előző írásban már bővebben szó esett.

Milliárdos üzlet

Az illegális kaviárkereskedelem óriási üzlet. Értékét több százmilliótól több milliárd dollárra becsülik. A drog- és fegyverkereskedelemhez mérhető extraprofitból bőven jut pénz a politikusok, hivatalnokok, katonatisztek lefizetésére is.

A piaci kereslet Oroszországban és Japánban is növekszik, így a bevétel is egyre nagyobb. Ma már egész falvak egyetlen tevékenysége és jövedelemforrása az orvhalászat lett. Becslések szerint 2003-2006 között a hivatalos adatoknál másfélszer több halat halásztak. A helyzet azóta csak tovább romlott, s az orvhalászat mértéke ma már a hivatalos halászattal vetekszik.

Azokon a folyókon, ahol legális halászat is van, a háztartások 30 százaléka érintett az orvhalászatban, azokon a folyókon viszont, ahol nincs hivatalos halászat, a családok 90-100 százaléka az orvhalászatból él. A szegénység ráadásul újabb szerencsevadászokat hajt Kamcsatkára, hogy részesüljenek az orvhalászat ígérte magasabb jövedelemből.

Az illegális üzlet beindításához elegendő bérelni egy helikoptert és megegyezni az orvhalász brigádokkal, akik a gyakran alig 10-15 méter széles folyók vizét hálókkal zárják el a vonuló lazacok elől. Egy ötfős orvhalász csapat naponta akár 1000 kg kaviárt is képes begyűjteni, amit helikopterrel, vagy a nyugati parton végigfutó gázvezeték mellett épült úton szállítanak el a feldolgozó helyekre.

A lazac felmetszett hasüregéből begyűjtött értékes kaviárt ezután sózzák, majd konténerekben tengeri, vagy légi úton, a helybéliek szerint nem ritkán katonai szállító-repülőgépekkel juttatják el Oroszország európai területeire. Petropavlovszkban még 15 dollár a lazackaviár kilója. Ugyanez Moszkvában már a többszöröse. Ez mozgatja az üzletet, s ez sodorja a kipusztulás szélére a lazacokat, vele együtt a medvéket, s más fajokat.

Alig húsz esztendeje, hogy lazacvándorláskor a félsziget fővárosa, Petropavlovszk körül a patakok, s folyócskák vize még hemzsegett a halaktól. Mára ezek a vizek már csendesek. A lazac eltűnésével az orvhalászat is véget ér majd, hogy az ökológiai válság árnyékában egy hosszú és keserves szociális válság kezdődjön el. Kamcsatka lazacai így állnak bosszút.

Ráadásként egy kétrészes dokumentumfilm azoknak, akiket a téma mélyebben is érdekel. Érdemes belenézni, s megnézni is. Kamcsatka lenyűgöző.

Csíki Sándor♣