MEDVÉK ÉS LAZACOK – Lenin bérbe adta Kamcsatkát

A MOSZKVÁTÓL 11.000 kilométerre fekvő, s hazánknál közel ötször nagyobb Kamcsatkát az orosz utazók csak az 1600-as évek közepén fedezték fel. A felfedezett népek egészen addig nem is értesültek róla, hogy mekkora szükségük van a cár atyuskára és az ő kozákjaira, amit az is mutat, hogy nagy tudatlanságukban már vagy tizenötezer éve vadásztak, s halásztak ezen a földön. Az elkövetkezendő évszázadokban – akárcsak az előzőekben – generációk jöttek, generációk mentek, s a lazacok is rendre megérkeztek, s jóllakatták a barnamedvéket és a félsziget

emberi népességét. Így ment ez egészen 1920-ig, amikor Kamcsatka státusza már-már megváltozott, bár erről sem az ott élő népek, sem a medvék, sem a lazacok nem értesültek. Csak a japánok bosszankodtak felőle, s a New York Times élcelődött róla.

Történt, hogy Alaszka eladása (1867) után az Orosz Birodalom legkevésbé vendégszerető zuga éppen a lazacban gazdag Kamcsatka lett. Messzi vidék volt ez, így senki sem kívánkozott a moszkvai kávéházaktól hat havi járóföldre lévő távoli vadonba. Ráadásul a korábban még vonzónak számító prémvadászat sem ment már úgy, mint régen, így tényleg semmi sem maradt, ami az embereket a félszigetre csábította volna.

Lenin átadta volna

1920 októberében azonban a helyzet megváltozni látszott. Egy kaliforniai mérnök, bizonyos Washington Baker Vanderlip (a képen) utazott Moszkvába, hogy orosz távol-keleti területekről, s olajkutatási koncesszióról tárgyaljon. Lenin, a nagypolitika kulisszái mögé is bepillantást engedve, így kommentálta a Vanderlippel folytatott tárgyalásait:

„Kamcsatka a korábbi Orosz Birodalomhoz tartozott. Hogy kihez tartozik most, nem tudni. A Távol-Keletet Japán ellenőrzi, s azt tesz ott, amit csak akar. Ha a ’de jure’ hozzánk, ’de facto’ azonban Japánhoz tartozó Kamcsatkát Amerikának engedjük át, akkor nyerségre tehetünk szert. Emiatt úgy döntöttünk, hogy azonnal kössük meg a szerződést Amerikával.”

Megkötik a szerződést és Vanderlip 60 évre bérbe veszi Kamcsatkát. A japánokat felbőszíti a szerződés híre, ám Lenin elégedett:

“Japán azt mondja, hogy ’nem fognak tűrni semmit, ami az érdekeiket sérti’. Rendben van, győzzék le Amerikát. Mi nem fogunk tiltakozni. Nekünk már azzal előnyünk származott, hogy Amerikát és Japánt egymás ellen fordítottuk.”

Néhány hónap elteltével Vanderlip újra Moszkvába utazik, hogy most arhangelszki erdők bérbevételéről alkudozzon, ám ez a szerződés már létre sem jön. A bérbeadás ötletét elvetik, s Lenin a X. pártkongresszuson (1921) szükségesnek tartja beismerni a Vanderlip-ügyben elkövetett baklövéseit. A bérbeadás lekerül a napirendről.

Szép Új Világ

A Szovjetunió fennállása idején külföldi, de még a birodalom más területeiről érkező szovjet állampolgárok sem léphettek Kamcsatka tiltottnak nyilvánított katonai területére. Ez talán rossz volt az itt élő alig néhány százezer civil lakosnak, ám bizonyosan jó volt a lazacoknak, s vele együtt Kamcsatkának.

A birodalom bukása és az Orosz Föderáció megalakulása (1991) után a félszigetet megnyitották a kül-, és belföldiek előtt. A kapitalizmus beköszöntével új, eladdig soha nem tapasztalt méretű változások zúdultak a saját ritmusában élő ökoszisztémára. A negatív következmények programozottak és jól kiszámíthatóak voltak. (Folytatása következik.)

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: nemzetközi konyha, Történelem, Vélemény
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

MEDVÉK ÉS LAZACOK – Lenin bérbe adta Kamcsatkát bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Balogh László szerint:

    Kíváncsian várom a folytatást! Érdekes Téma!

  2. Atti szerint:

    Nagyon érdekes részletek, még soha nem hallottam róla.
    S mindez úgy, hogy a lazacról szól az írás. 🙂

  3. Bérci szerint:

    Várom a folytatást!

  4. Remek írás, gratulálok! Várjuk a folytatást!

  5. Sándor Zsóka szerint:

    Aggódom a lazacokért,kár lenne hagyni kipusztulni őket!!

  6. Varga László szerint:

    Hát ez a Lenin elvtárs… várjuk a folytatás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.