BEJGLI TÖRTÉNELEM – bejgli Érdről

ITT A BEJGLI szezon, itt van újra. Tavaly már volt szerencsém karácsony közeledtével Pataki János érdi cukrász bejglijeit kóstolni. Nos, karácsony ismét csak közeledik, s mi ismét együtt zsűriztünk, s én ismét előhozakodtam a bejglivel, mire ő ismét csak azt mondta, amit tavaly is: “Gyere ki Érdre, aztán adok. Kóstoljad meg, hogy milyen.” Elmentem hozzá Érdre, s mit mondhatnék, igazán akadt választék, így amikor a kóstolót megkaptam, láttam, hogy jut ebből másnak is. Bauer Éva az IPM felelős szerkesztője, a blog sóletfőzője volt a szerencsés, akivel osztoztam. Magyar Elek így ír a bejgliről az Ínyesmester szakácskönyve (1932) című művében:

„Készüljön bár omlós, avagy egyszerű kelt tésztából, legyen a tölteléke dúsabb vagy soványabb, mindig büszkesége a ház úrnőjének, akkor is, ha nem ő maga készítette, hanem a cukrásztól hozatta”

Én tehát a cukrásztól, Pataki Jánostól hoztam a diós, mákos, gesztenyés, csokoládés, marcipános, szilvás, beigliket, gyümölcskenyeret és stollent, csupa finomságot. Nekem a csokoládés és marcipános tetszik legjobban, de az összes el fog fogyni – talán már karácsony előtt? A csokoládés bejgli idén újdonság. Várom, hogy mikor jelenik meg az ugyancsak elterjedtnek számító túrós bejgli, amit én egyébként még nem ettem.

A válság közepette igazán remek ötlet a válságtorta, ám a bejglifutár is, amit az ifjabb Pataki generáció talált ki Ehhez az ötlethez készítették ezt a videót.

Bejgli történelem

Ha pedig már ennyi bejgli, akkor némi bejgli történelem is dukál hozzá, bár, mint a kutakodásom első perceiben már kiderült, a bejgli nem is annyira kézenfekvő és elfogadhatóan biztos történettel bír, mint azt eddig hittem. Első közelítésben a kétségtelenül nem teljesen megbízható, de kiindulásnak mégis csak megfelelőnek tűnő wikipediát néztem meg. Ebből az derült ki, hogy:

  1. mi magyarok azt gondoljuk, hogy a bejgli Sziléziából származik és német közvetítéssel jött el hozzánk;
  2. az angolok azt, hogy ez egy magyar sütemény;
  3. az olaszok is így vélekednek, de már azt is mondják, hogy a bejgli örmény eredetű;
  4. a németek ugyanezt gondolják, s örmény eredetű magyar karácsonyi süteménynek tartják a mákos és diós bejglit;
  5. a franciák lengyel süteménynek tartják, akárcsak a hollandok, vagy a svédek;
  6. a lengyelek pedig egy árva szót sem szólnak arról, hogy honnan is származik a bejgli (lengyelül:  makowiec).

A bejgli név azt meglehetősen valószínűsíti, hogy a ma már sokfelé csak magyar (lengyel) süteménynek gondolt bejgli (bájgli) bajor-osztrák közvetítéssel érkezett. Azt is sokfelé mondják, hogy a bejgli szó a német beugen (hajlítani) igéből származik. A jiddis beygl is a bejgli német eredetet erősíti, írják ugyancsak sokan, ám ez is áttételesen igaz, már csak azért is, mert a beygl igazából nem más, mint a jól ismert kerek, középen lyukas bagel, ami bizony egyáltalán nem hasonlít a mi karácsonyi bejglinkre, legfeljebb annyiban, hogy ugyanúgy “hajlított”, vagy gyűrű alakú, amire viszont a közép felnémet “böugel” szó is utal. Az etimologizálást itt most abba is hagyom, miközben látom, hogy a kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt. Nem tudtuk meg az igazságot, ám lesz még karácsony, lesz még bejgli, így talán a következő karácsonykor közelebb juthatunk a bejgli eredetének megfejtéséhez is. A bejgli okán is Kellemes ünnepeket kívánok!

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: magyar konyha, nemzetközi konyha, zsidó konyha
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

BEJGLI TÖRTÉNELEM – bejgli Érdről bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Az,Öreg szerint:

    Nagyanyám húgának levelei között láttam egy levelet, Dr. Magyar Elek szerkesztő úrtól, 1931 –s keltezéssel, melyben megköszöni a mikulási óbudai pejgli receptjét.
    Írta: a receptet „diós és mákos patkó” néven fogja a Pesti Naplóban, majd a következő évben megjelenő „Ínyesmester szakácskönyvében” közreadni:

    A.) A töltelékek előkészítése:
    (4 db diós, és 2 db mákos peiglihez, a családi recept szerint.)

    Diótöltelék: Forró tejben oldjál fel 1/2 kg cukrot, és tegyél bele másfél (1) kiló darált diót, reszelt citromhéjat, 3-4 db meghámozott reszelt almát, 15 dkg mazsolát, 3 szelet reszelt csokoládét, 4-5 kanál sárgabarack lekvárt, valamint egy kevés vaníliát. Verjél fel 3 tojás fehérjét habbá, és keverd a töltelékhez.
    Máktöltelék: Főzzél 25 dkg cukorból, vagy mézből szirupot. Keverj bele 1/4 kg darált mákot, kevés reszelt citromhéjat, 15 dkg mazsolát, 3 szelet reszelt csokoládét, 4-5 kanál sárgabarack lekvárt, és egy kevés vaníliát. Verjél fel 3 tojás fehérjét habbá, és keverd a töltelékhez.

    B.) A sütemény elkészítése:
    1. Keverj össze, 30 dkg vajat, 1 1/2 evőkanál cukorral, egy csipet sóval.
    2. Tegyél hozzá, 6 tojás sárgáját, 3 1/4 dl tejet, és oldjál fel benne, 1 1/2 dkg élesztőt.
    3. Keverd össze, 1 1/2 liter finomliszttel, és kézzel jól dolgozd ki.
    4. Deszkára téve háromszor nyújtsd ki, közben mindig 1/2 órát pihentesd.
    5. A harmadik kinyújtás után, a tésztát 6 cipóra osztva, megint 1/2 óráig pihentesd.
    6. A cipókat késfok vastagságura nyújtsad ki, és kend rá a tölteléket.
    7. Tekerd fel, zárd le a végeket, kend meg tojással, pár helyen szurkáld meg, és sütőlapra téve 1/4 órát pihentesd.
    8. Újra kend meg a tetejét, és meleg sütőben, közepes tűzön süssed meg.
    9. Hidegen felszeletelve, porcukorral megszórva tálalod.

    Ajánlás: Ha a mákos töltelékhez 5 kanál lecsöpögtetett, kimagozott, rumos meggyet teszel az egyikbe, különleges csemegével szolgálhatsz.

  2. Juhasz Gabor szerint:

    En azok koze a szerencsesek koze tartozom akinek a kezeben van egy eredeti 1932 elso
    kiadas. Garantalhatom, hogy a siker elmaradhatatlan ezzel az igazan atgondolt recepttel
    Sok szerencset minannyiotoknak
    Gabor

  3. Csíki Sándor szerint:

    Kedves Öreg! Remek recept, ahogy azt megszokhattuk.

  4. Hapci szerint:

    Milyenek a Pataki bejglik?
    Azért kérdem, mert a süteményeik szerintem már alulmúlják a minőségben szintén lefelé tartó Szamos készítményeket. Legutóbb valamikor októberben tértem be egy peca után, két tortát vittem haza. A finnyás Csilla egy-egy falatnál többet egyikből se volt hajlandó megenni, de az egyiknek a felét végül én is kidobtam.
    Aki csinált és evett otthon valaha normális süteményt, ezeket már nehezen fogyasztja el. “Kényelmi” összetevők tömkelege. Nem hiszem el, hogy ilyen árakon ennél nem lehetne valamivel jobbat produkálni.

  5. Sándor Zsóka szerint:

    Bár az én Magyar Elek szakáckönyvem sokadik kiadás,de ez volt a konyhai bibliám ,míg volt,kinek sütni-főzni! Tisztelet az emlékének!

  6. morzsa szerint:

    Hapci:
    én annak ellenére nem mentem ide bejgliért, hogy érdi vagyok, és az idén nagyon nem akartam bejglit sütni, csak venni… Sütiért már régen nem ide megyünk: a szeletes sütik még elmennek, semmi extra, de egy-két éve vm vendégséghez vettem itt édes meg sós teasütit, és néhány belőlük katasztrófa volt. Pedig anno, még nem érdi koromban volt, hogy idáig autóztunk fagyizni, nekem ők voltak A cukrászda.
    Azóta, ha nagyon ránk jön, az Osváthba megyünk (az M0 felett a balatoni úton): hogy jobb-e, nem igazán tudom, de a lényeg, hogy egyenletesebben hozza a szintet, azaz, itt még nem futottam olyan rosszba, mint odaát.
    Ja, és a végül csak sütöttem bejglit, ki is repedt, kicsit girbegurba is lett, de nagyon finom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.