CORLEONE városát a Keresztapa című film tette világhírűvé. Ha már a jó szerencsém Szicíliába vezérelt, ide mindenképpen el akartam menni, ahogy még egy két helyre is, mint Gela, Síracusa, amelyek a gasztronómia szülőhelyei. Palermóból indultunk, s Siracusa irányában átszelve a szigetet ejtetük útba a nevezetes városkát. Nem az elsők lehettünk, azok közül az ezrek közül, akik a helyiségnév táblánál fotózkodtak. A mellettünk elhúzó teherautó fülkéjéből, nevetve integettek ránk. Barátságos népek, s sehol egy vágott csövű sörétes puskával a vállán komótosan sétáló ember. Sehol az a Corleone, amit elképzeltem, helyette egy inkább jellegtelen, poros, mint megkapó város, emeletes

házakkal. Az a falu, amelyet a film sugall, csak egyes részleteiben jön vissza. Az út Palermóból Corleonéba kezdetben még jó, majd később az autópályát felváltja a kanyargós, szűk, rosszul karbantartott út vidéki út.

  • Az alábbi képen is tükröződő Szicília messze áll attól, amit eddig a szigetről, s a szegény délről elképzeltem. A tájra a sziklás hegyek között elhúzódó széles lapos völgyek jellemzők. A magaslatokról messze ellátni. A táj szinte kitárulkozik. Nehéz lenne elbújni.
Úton Corleone városa felé

Úton Corleone városa felé

Rekkenő a hőség, s a táj a learatott gabona tarlókkal amúgyis sárga, kiégett. A fű már régen kiszáradt, de sejteni lehet, hogy tavasszal zöld lehetett még a táj. A rossz úton való kanyargás után végre feltűnik a város, Corleone. A szikrázó napsütésben elmosódnak a kontúrok. 40°C a hőmérséklet, s nem mozdul a levegő.

Feltűnik Corleone

Feltűnik Corleone

  • A város másik végén lévő Corleone tábla előtt végre valami olyasféle kép fogad, amit vártam.
Corleone

Corleone

Idegen a paradicsomban

Az előző videóhoz kapcsolódik az Idegen a paradicsomban (Stranger in Paradise) című dal, amelyet nagyon sokan az egyik legszebb olasz dalnak tartanak. A dalt hallva mindenkinek a Keresztapa (The Godfather) juthat eszébe, pedig a dal még csak nem is szicíliai, nem is olasz, s eredetileg nem is a 20. században íródott. Orosz zeneszerző műve.

  • A „Stranger in Paradise” az Ezeregyéjszaka meséi idején Bagdadban játszódó Kismet című, musical zenéje (1953). A musical dalainak zeneszerzője azonban eredetileg Alexander Porfirjevics Borogyin (1833-1887) orosz romantikus zeneszerző (és sikeres vegyész), akinek a zenéjét Robert Wright és George Forrest adaptálta. A „Stranger in Paradise” egyébként Alexander Borogyin „Igor herceg” című operájának „Polovici táncok” című részéből származik. Borogyin halálával az opera befejezetlen maradt, ám Nyikoláj-Rimszkij Korszakov és Alexander Glazunaov végül befejezték, így az Igor herceg című operát három évvel Borogyin halála után,  1890-ben be is mutatták.

Csíki Sándor♣