FESZTIVÁLOK TÉLEN-NYÁRON

Forrás: austinist.comA 21. SZÁZAD az étel fesztiválok aranykora, gondolhatnánk, hiszen a programajánlatok között szinte minden hétvégére akad legalább egy fesztivál, de inkább csak több. Ha a bőséges kínálat mélyére nézünk, láthatjuk, hogy az ételfesztiválok nem, vagy nem csak az ételről szólnak, hanem sokkal inkább a társas együttlét iránti vágyakozásunk igényének kielégítését szolgálják. Legalább annyira, mint az éhség csillapítását.

A vallási ünnepek formájában napjainkig is érő fesztiválok esetében majd’mindig keverednek az évszakokhoz, s ezzel a mezőgazdaság ritmusához kötődő spirituális elemek a hétköznapi tartalmakkal. Új, gyakran szimbolikus tartalmak kelnek életre, amiben az ételek különösen megkülönböztetett szerephez jutnak.

Az ételek különlegessége

Maricopa indián lány; Forrás: : old-picture.comAz étel és az étkezés mindig is központi szerepet töltött be életünkben. Ez a központi szerep teszi, hogy az ételek és a hozzá kapcsolódó étkezések a rituálék legtökéletesebb hordozóivá válhattak. Mindezek miatt az étel és a rítus összekapcsolódtak, s a vallások, és általában az ezoterikus rendszerek központi elemeivé lettek. Az ételekhez kapcsolódó ezoterikus elemek a továbbiakban már megkülönböztető, egyszer’ smind összetartó bélyegként kezdtek el működni.

E megkülönböztető bélyegek hatására határolódtak el egymástól szekták, felekezetek, szellemi irányzatok, s világvallások. Az ételfogyasztási szokások másságában pedig emberek milliói találták és találják meg az önazonosságukat. Így történt, hogy az ételek és az étkezési szokások össze is kötnek, de ugyanakkor el is választanak. A fesztiválok ennek látványos és tömeges közösségi demonstrációi már évezredek óta.

Máig érő ősi fesztiválok

Témánk szempontjából számításba vehető, viszonylag változatlan, hosszú ideje fennálló kultúrákat csupán Ázsiában találhatunk. Így aztán az sem véletlen, hogy a leghosszabb ideje folyamatosan fennmaradó fesztiválokat is arrafelé kell keresnünk. A példa és a hazai fesztiválokkal való összevetés, s hazai fesztiváljaink térben és időben való elhelyezhetősége kedvéért essen szó néhány ősi, de a mai napig élő és ható ázsiai fesztiválról.

Tavasz Fesztivál (Kína)

Forrás: fordesigner.comA ma már Kína-szerte ünnepelt, s egyes szerzők szerint több mint négyezer éves múltra visszatekintő Tavasz Fesztivál (más néven Kínai Újév) gyökerei akár az időszámításunk előtti 21-16. századig, a korai Xia dinasztiáig visszanyúlhatnak. (Akad olyan nézet is miszerint „csak” az időszámításunk előtt 1600 és 1100 közötti Shang dinasztiáig vezethető vissza, de még az is meglehetősen régen volt.) A fesztivál egyik jellegzetes étele egy tipikus észak-kínai töltött gombócféle, a „jiaozi”, de az óriási országban a lehetőségektől is függően igen eltérő étkezési hagyományokkal találkozhatunk.

Ez az ünnep hazánkban leginkább a karácsonnyal állítható párhuzamba, s az étkezési rituálékban valóban számos közös vonás fedezhető fel. A tizenöt napig tartó ünnepségsorozatnak ugyanúgy akadnak tradicionális ételei, közöttük a hal, akárcsak a karácsonynak.

Pongal Fesztivál (India)

Pongal fesztivál, India; Forrás: flickr.comA dél-indiai (tamil) Pongal Fesztivál is egyike a világ ma is élő legrégibb fesztiváljának. A szanszkrit Puranákban dravida betakarítási fesztiválként említett ünnep kezdetei egészen a Sangam korig (i.e.200 – i.u.300) nyúlnak vissza. Ennek a több mint kétezer évvel ezelőtt kezdődött kornak a hajdani ünnepei vezettek el napjaink fesztiváljáig.

A fesztivál első napját (Bogi Pongal) Indra istennek a felhők és esők istenének szentelik.

A második nap (Surya Pongal) a Nap istenének ünnepe. Jellegzetes étele a sárgaborsóval kevert cukrozott rizs.

A harmadik napon (Mattu Pongal) megfürdetett, feldíszített, színesre festett teheneket és ökröket ajánlanak fel a papoknak. Ez Ganesh isten és Parvati istennő napja, de Sivához kötődő legendák is kapcsolhatók hozzá.

Az indiaiak sem egyszerű emberek, így aztán a háromnapos Pongal Fesztiválnak akad egy negyedik napja is (Kaanum Pongal), és ahogy a második napon, most is a Földet éltető Nap istenét, Suriyat ünneplik. A Napistennek frissen főzött, és többnyire cukornád levével ízesített édes ételeket ajánlanak fel. A cukornád az élet édességének és a boldogságnak is a jelképe. A kókuszdió ugyancsak az ünnep szimbolikus étele.

Az istenek mellett a rokoni kapcsolatokról sem feledkeznek meg, s a Pongal ünnep negyedik napján útrakerekednek, hogy rokonaikat meglátogassák, s az ifjak kifejezhessék tiszteletüket az idősebbek iránt. Hasonlóságot keresve, hazánkban a Húsvét hétfő a leginkább erre rímelő szokásnapunk, amikor a rokonok- és barátok nálunk is meglátogatják egymást.

Ez az ősi indiai betakarítási ünnep a vallási és gasztronómiai tartalmak szoros összefonódását mutatja, amit az is jelez, hogy a Pongal fesztivál legjellegzetesebb ételét, egy rizsételt ugyancsak pongalnak neveznek.

Hideg Étel Fesztivál (Kína)

Édes zöld rizsgolyók, Qingming Festival, Kína; Forrás: ebeijing.gov.cnAz ugyancsak ősi kínai Hideg Étel fesztivál már jóval közelebb van napjaink hazai ételfesztiváljaihoz, mint az előzőek. Ez a fesztivál nem hidegkonyhai étel fesztivál, még kevésbé a kihűlt ételmaradékok fesztiválja. A Hideg-étel (Qingming) Fesztivál a Pongal Fesztivállal egy időben, mintegy 2500 évvel kezdett kialakulni. Ünneplésének napja a kínai Nap-kalendáriumban április negyedike, vagy ötödike. Ez a téli napéjegyenlőség utáni 105. nap, egyszersmind a tavaszi munkák kezdetének ideje is, vagyis – egyáltalán nem meglepő módon – a mezőgazdaság ritmusa itt is szorosan kötődik az ünnepekhez. Ami újdonság, hogy ennél a fesztiválnál közvetlen, s szembetűnő vallásos tartalmak a felszínen nem jelennek meg. Ez a fesztivál az elhunyt ősök előtti tisztelgés is egyben, amit a következő történet is magyaráz.

Édes zöld rizsgolyók, Qingming Festival, India; Forrás: ebeijing.gov.cn

Az ünnep, a tűz-nélküliség eredetére egy réges-régi történetet mesélnek, amelyben Jie Zitui a kínai történelem “Tavasz és ősz” periódusának (i.e. 770-476) legendás minisztere elhagyja a császári udvart és édesanyjával egy távoli hegységben igyekszik menedéket találni, azonban a császár követi és felgyújtatja a hegység erdeit, hogy visszatérésre kényszerítse. Jie Zitui és édesanyja a tűzben leli halálát. Attól az időtől kezdődően ezen a napon (igazából a tisztaság és fény napját megelőző, “Haishi napon) csak készételeket és hideg ételeket fogyasztottak. Ennyiből valóban hideg ételek szerepeltek leginkább a menüben, mint a különböző füstölt sertéshúsok, a főt tojás, a “zöld tuanzi“, ami egy “pesztós” kínai gombóc, a “sanzi“, ami egy sült meleg étel, de csalafinta módon hidegnek nevezik. A csigaevés szokása is kötődik ehhez a naphoz, de különféle sütemények, kásafélék éppígy szerepeltek a választékban, ami régiónként is eltér egymástól.

Erről a fesztiválról többek között Su DongPo az egyik legnevesebb kínai költő ír. A kínai kultúra dimenzióit érzékelteti, hogy a költő által versben megörökített fesztivál abban az időben zajlott, amikor a Magyar Királyságban I. (Szent) László még éppen az ellene lázadó Salamonnal volt elfoglalva, akit aztán elfogatott és annak rendje-módja szerint be is záratott Visegrádon (innen a Salamon-torony elnevezés). Su Dongpo viszont ebben az időben, azaz bő kilencszáz évvel ezelőtt, 1082-ben egy napjainkban is élő ételfesztiválról ír.

  • A következő részben az óvilági fesztiválokról, majd azt követően a hazai fesztiválokról esik majd szó.

Csíki Sándor♣


Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Fesztivál, indiai konyha, kína konyha, ünnep
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.