A CSERSZEGI FŰSZERES ATYJA

Cserszegi fűszeresAKI MEGTEREMTETTE a cserszegi fűszerest, az már letett valamit az asztalra. Akár hátra is dőlhetne, mert a cserszegi fűszeres nagy mű, járja világhódító útját, immár Kaliforniában és Kínában is gyökeret vert. De Bakonyi Károly nem tétlenkedik: hallatlanul izgalmas fajtakísérleteit a cserszegi létrehozása óta is folytatja, szerintünk hasonló potenciállal rendelkező fajták tucatját hozva létre,

mely új szőlők például kiszélesíthetik a magyar ökológiai térbe illeszkedő kékszőlők spektrumát is. (Tompa Imre és Bányai Gábor Botond írása a Borigo Magazinban)

A cserszegi atyja: Dr. Bakonyi Károly

Bakonyi Károly a kisvárosias-polgárias Keszthelyen él a hatalmas, zöld Helikon-park mellett, mindig is balatoni ember volt és maradt. Csopakon a (ma Jásdi István által gyönyörűen új életre keltett) Ranolder-birtok vincellérházában született 1921-ben, édesapja itt vincellérkedett. „A szőlőben születtem, remélem, ott is fogok meghalni”, mondja Bakonyi Károly. Szerencsésebb és épeszűbb országokban multimilliomos lenne azokból az elképesztően sikeres önológiai innovációkból, melyeket hosszú és munkás élete során létrehozott. 13, azelőtt nem létezett szőlőt teremtett, a leghíresebb egyelőre a cserszegi, de meggyőződésünk, hogy szédületes karrier vár a kékszőlői közül is néhányra. Hogy miért, azt később részletezzük.

  • Bakonyi Károly már tíz évesen kötözgeti a szőlőt napkeltétől napnyugtáig, kamasz korára lényegében már mindent megtanul, amit a művelésről tudni lehet. Két év szakiskola Arácson majd Budafokon, ’42-ben bevonulás, orosz front, hadifogság, kemény hat éven át! 46 kilósan jön haza a zaporozsjei kohóból és a romeltakarításból, de ezt is optimistán nézi, amennyiben úgy látja, hogy még mindig jobban járt, mint a bátyja, aki 42 kilósan ért haza. A hazatérő Bakonyi Károly átveszi épp’ nyugdíjba menő édesapjától a telepvezetői állást azon a birtokon, ami az ántivilágban a mai kutató elődje volt és M. Kir. Gazd. Akad.-ból az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya Kertészeti Tanszékévé alakult át. ’59-ban diplomázik, ’64-ben doktorál, tudományos főmunkatársként megy nyugdíjba 1982-ben.

A tanulás, tanítás, kísérletezés és kutatás évtizedei ezek és sorra jönnek a gyerekek: a fia, László, a lánya, Judit, majd a kis cserszegi fűszeres, a nektár, a pátria, a Rozália, a korona, a Helikon, a Valentin, a Corvinus, a Carolus és még jó pár bor és csemegeszőlő fajta, hibrid és klón, valamint a mész- és szárazságtűrő Georgikon 28-as alanyfajta. Hiszen ahogy a borász a borát szinte gyermekének tekinti, úgy néz a szőlőnemesítő is az általa létrehozott fajtára. De mi is a szőlőnemesítő célja, mi a nemesítés lényege?

Dr.Bakonyi Károly a cserszegi fűszeres atyja, (Fotó: Borigo Magazin)

Dr. Bakonyi Károly: 1949 óta foglalkozom a nemesítés különböző ágaival. Először csak a klónszelekciót csináltam, de később már a hibridációt is. Az elején abba a hibába estem, hogy kifejezetten a termésnövelés érdekében kutattam és kereszteztem, és csak később, az eredményeket látva jöttem rá, hogy ez az út nem járható. Magyarország ugye a szőlőtermelés északi határának közelében van, ami azt jelenti, hogy a beérés bizonyos szőlőfajtáknál kétséges, illetve különösen évjárat-függő. Éppen ezért nem a mennyiség, hanem az érési időpont a fontos, korábban szüretelhető, a biológiai érést korábban produkáló fajtákra van szükségünk. Ez most már azért is fontos, mert a fogyasztó is egyre kevésbé nézi el a cukorral történő javítást – még akkor sem, ha egyébként a törvény megengedi.

Sokszor kérdezik tőlem, hogy a cserszegi kialakulása a nagy számok törvénye (sok keresztezés, aztán egy csak jó lesz…) alapján vagy tudatos cselekvés következményeként történt-e meg. Természetesen az utóbbi, egy kutató azért végig is gondolja, hogy mit csinál! Vagyis azokat a célokat, amit elvártam az új fajtától, a szülők tulajdonságai alapján gondoltam végig. A cél tehát az illatosság és korai érés volt, de fontos volt a gombabetegségekkel szembeni ellenállóság is. Az illatosság szempontjából biztosra akartam menni, ezért lett mindkét szülő illatos, ezért lett az Irsai Olivér és a piros tramini. Az Irsai ugye még korai is. Nos, azt kell mondanom, hogy szerencsém volt, mert minden tulajdonság bejött, ráadásul az úgynevezett atavisztikus, az ősöktől származó genetikai visszaütés miatt a cserszegi fűszeres még fagytűrő is. A két szülője csak közepesen az, de ez valószínűleg a tramini hatása.

  • Az 1960-ban született cserszegivel tehát illatos korai fajta létrehozása volt a cél. Az már csak a szerencsének köszönhető, hogy a ’84-85-ös és ’85-86-os kemény teleken kiderült: a cserszegi jó fagytűrő, és jól is termékenyül. Szerencse is kell ám tehát a nemesítéshez, „a Petrovics házaspár se tudta előre, hogy mi lesz abból a magoncból, aki később Petőfi Sándor néven szökkent szárba”. És valahol az is ide tartozik, hogy ha anno Stark Adolf nem neveli fel a csabagyöngyét, majd Kocsis Pál a csabagyöngyéből (és a pozsonyiból) nem hozza létre az Irsait, akkor nincs cserszegi sem… Ma már a hajdani egy cserszegi tőkéből vagy 15 millió lett, itthon több, mint 2 400 hektáron termesztik. A Kárpát-medencétől Fokföldön és Kalifornián át Kínáig mindenhol megvetette a lábát, vagyis a gyökerét.

Írsai oliver; Forrás: hungaricumborszalon.huDr. Bakonyi Károly: Jelen esetben az Irsai Olivér volt az anyanövény és a tramini az apanövény. Ez azt jelenti, hogy az Irsai Olivér virágát poroztuk be a tramini virágporával. A két szülő tulajdonságai így egyesülnek egy magban. Az anyanövény általában az erősebb növekedésű, bővebben termő, az apanövény pedig a jellegzetesebb, az illatosabb. Egy fürtön általában 2-300 bogyó van, ezeket még virágkezdemény korában kasztráljuk, és rávisszük az apanövény virágporát. Általában 70-80%-uk termékenyül meg, így 150-200 bogyónk lesz az év végén, egy bogyóban 2-3 maggal számolva akár 500 magunk is lehet, de ezek mind különböző tulajdonsággal rendelkeznek majd! A második év tavaszán elvetjük tehát ezeket üvegházban és a nemesítésnek ekkor jön el a második fontos momentuma, vagyis a válogatás. A kikelt magoncokat felneveljük cserépben és a harmadik évben kiültetjük a többi közé. A kiültetett több száz növény közül kell kiválasztani azt az egyet, amely a legjobb termesztési tulajdonságokkal rendelkezik, és jobb, mint az eddigi fajták. Mert ha csak ugyanolyan, akkor ugye nem kell majd senkinek. Ez nagy kihívás, mert vannak évszázados magyar fajták és itt vannak a világfajták is. Ahhoz, hogy a nemesítő ki tudja választani a jobbat, ezeket a fajtákat mind ismernie kell az összes tulajdonságaikkal együtt. Amikor aztán kiválasztjuk az esélyes növényeket, akkor úgynevezett mikorparcellákba leoltunk 25-25 tőkét, hogy megfigyelhessük az öröklődést is. Mellé tesszük ilyenkor az egyik szülőt is, ez esetben a traminit, és figyeljük őket. A növény állapota mellett ilyenkor bort is készítünk a 25-25 tőkékből, meghívjuk a szakértőket és kóstolunk. Szóval a születéstörténet itt sem egyszerű.

Dr.Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja, (Fotó: Borigo Magazin)

Amikor 1980 környékén már lett 400 tőkénk, már pár hektó bort is tudtunk belőle készíteni, ezt pedig a Badacsonyi Állami Gazdaság megvásárolta. Abban az évben Ljubjanában volt egy borvilágverseny, ahova harminc magyar bort is lehetett küldeni, az ÁG pedig benevezte ezt a kísérleti tételt is, még az állami elismerés előtt. Mit ad Isten, a bor nagydíjas lett, tehát az oklevél még egy hivatalosan nem létező szőlőfajtáról van kiállítva.

Az állami elismerés 1982-ben lett meg, a hivatalos ünnepségen Kozma Pál, az akkori kor legnagyobb nemesítője tartott hosszú beszédet. Nekem egy mondata ragadt meg: „A cserszegi fűszeressel egy teljesen új aromavilág került be a világ borászatába”. Ennél jobban összefoglalni senki nem tudta a fajta lényegét. Kamocsay Ákossal is megbeszéltük, hogy ez lehetett a legfőbb oka a Woodcutters sikerének is.

Írta: Tompa Imre és Bányai Gábor Botond

Az írás folytatását ide kattintva találhatjátok a Borigo Magazin honlapján.

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: bor, borász, Történelem
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.