Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (I.rész)

A JÓ EVÉS ÉS JÓ IVÁS vágya valamennyi közt a legtartósabb vágyunk. Az első korty édes tejtől végigkíséri életünket, és mindhalálig kitart. Ettől igaz, hogy egy tájról, annak kultúrájáról, lakóinak lelki alkatáról legkönnyebben éppen a terített asztalnál kaphatunk hiteles képet. Egy pohár jó bor mellett. Nincs ez másként Tokaj-Hegyalján sem. A vidék jó ismerője, dr. Zelnik József író, etnográfus a távoli múltba tekintve a tokaji bor alkímiáját kutatta. Én a régmúltban Tokaj-Hegyalja kulináris jövőjét keresem.

Shrek és a hagyma

Keveseknek adatott meg az, ami Haraszthy Ágostonnak a messzi Kaliforniában. Neve egybeforrt a híres borvidékkel. A világ számára ő lett a „A kaliforniai borászat atyja”. A gróf az aranyláz (1848-49) idején érkezett a nyugati partra – bort készíteni. A következő évtizedekben tett európai útjai során rengeteg szőlőfajtát vásárolt, ami a phylloxera-vész előtti időkben még egyszerű feladat volt. Akadt miből válogatni, mivel Európa borvidékeit, akár csak Tokaj-Hegyalját, a mára már elveszett nagy fajta-diverzitás jellemezte. Összevásárolt közel ezernégyszáz szőlőt, közöttük tokaji fajtákat is, amivel meg is alapozta Sonoma borászatát. Így lett a legrégibb folyamatosan működő kaliforniai borászat éppen a Haraszthy alapította Buena Vista Winery (1857).

E legendás szőlőbirtoktól délre haladva, a dél-kaliforniai borvidék közelében egy másik legenda áll, a „20th Century Fox”. A filmstúdió és Hegyalja között a Tolcsván született William Fox (Wilhelm Fuchs, Fuchs Vilmos, Fried Vilmos, 1879-1952), a stúdió egyik alapítója teremt kapcsolatot.

Ugyanezen a vidéken van a „DreamWorks Pictures”, egy másik filmvállalkozás. Ez Shrek, az Oszkár-díjas Ogre szülőhelye. A Shrek név – akárcsak a Fuchs – német- jiddis eredetű, ám az Ogre szó a magyarok nevéből származik (Hongrois→Ogre) és francia. Francia, ami a fél világnak a jó evés és jó ivás szinonimájával egyenlő. A szimpatikus „magyar” származású Ogre étkezési kultúrája ugyan erősen kritizálható, ám semmivel sem rosszabb, mint a gyomorbajos Napóleon császáré. Shrek a filmben úgy jellemzi magát, hogy olyan ő, mint a hagyma: rétegei vannak.

Ilyen Tokaj-Hegyalja is: boraival, ételeivel, geográfiai sajátosságaival, kultúrájával, történelmével és valaha is itt élt lakóival. Ez a sokrétűség teszi, hogy a fentiekhez hasonlóan bárhonnan és bármely korból is induljunk el, néhány lépés után eljuthatunk a borhoz, ételekhez, Tokaj-Hegyaljához. Ahhoz a tájhoz, amelynek a honfoglaló népessége mellett az első időkben leginkább a neolatin (francia, olasz, vallon) és német népelemei emelkedtek ki. Közülük is a legismertebb hatású szereplők a vallonok, akikről e könnyednek szánt bevezető után a következő, immár komolyabb részben esik majd szó.

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: magyar konyha
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (I.rész) bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Der Alte szerint:

    Ugyan nem tartozik közvetlenül a cikkhez,de Haraszthy Ágoston képzeletdús mivoltára jellemző, a következő kis történet, melyet neki tulajdonítanak.
    Úgy az 185o körüli években, egy magyar honfitársa arra kérte, találjon ki valamilyen jól megjegyezhető szlogent a borüzlete részére. Megírta, odaadta, így szólt: (szabad fordításban)

    „Miért menne más hová, hogy átverjék, amikor hozzám is jöhet!”

    (Egy Oregoni étterem bejáratában ma is olvasható, de sajnos nem jelölik meg forrásként Haraszthy Ágostont!)

  2. Marcell szerint:

    Azért az egri borokat se hagyjuk ki szerintem.
    Nekem személy szerint a Demeter pincészet a kedvencem (apukám borai a legfinomabbak)

  3. Csíki Sándor szerint:

    Természetesen az egri borok és Eger gasztronómiája sem maradhat ki. 🙂
    A Demeter pincészet teljesen rendben van, magam pedig nagyra becsülöm egri borász barátaimat.

  4. aszú szerint:

    Szellemes. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.