A JÓ EVÉS ÉS JÓ IVÁS vágya valamennyi közt a legtartósabb vágyunk. Az első korty édes tejtől végigkíséri életünket, és mindhalálig kitart. Ettől igaz, hogy egy tájról, annak kultúrájáról, lakóinak lelki alkatáról legkönnyebben éppen a terített asztalnál kaphatunk hiteles képet. Egy pohár jó bor mellett. Nincs ez másként Tokaj-Hegyalján sem. A vidék jó ismerője, dr. Zelnik József író, etnográfus a távoli múltba tekintve a tokaji bor alkímiáját kutatta. Én a régmúltban Tokaj-Hegyalja kulináris jövőjét keresem.
Shrek és a hagyma
Keveseknek adatott meg az, ami Haraszthy Ágostonnak a messzi Kaliforniában. Neve egybeforrt a híres borvidékkel. A világ számára ő lett a „A kaliforniai borászat atyja”. A gróf az aranyláz (1848-49) idején érkezett a nyugati partra – bort készíteni. A következő évtizedekben tett európai útjai során rengeteg szőlőfajtát vásárolt, ami a phylloxera-vész előtti időkben még egyszerű feladat volt. Akadt miből válogatni, mivel Európa borvidékeit, akár csak Tokaj-Hegyalját, a mára már elveszett nagy fajta-diverzitás jellemezte. Összevásárolt közel ezernégyszáz szőlőt, közöttük tokaji fajtákat is, amivel meg is alapozta Sonoma borászatát. Így lett a legrégibb folyamatosan működő kaliforniai borászat éppen a Haraszthy alapította Buena Vista Winery (1857).
E legendás szőlőbirtoktól délre haladva, a dél-kaliforniai borvidék közelében egy másik legenda áll, a „20th Century Fox”. A filmstúdió és Hegyalja között a Tolcsván született William Fox (Wilhelm Fuchs, Fuchs Vilmos, Fried Vilmos, 1879-1952), a stúdió egyik alapítója teremt kapcsolatot.
Ugyanezen a vidéken van a „DreamWorks Pictures”, egy másik filmvállalkozás. Ez Shrek, az Oszkár-díjas Ogre szülőhelye. A Shrek név – akárcsak a Fuchs – német- jiddis eredetű, ám az Ogre szó a magyarok nevéből származik (Hongrois→Ogre) és francia. Francia, ami a fél világnak a jó evés és jó ivás szinonimájával egyenlő. A szimpatikus „magyar” származású Ogre étkezési kultúrája ugyan erősen kritizálható, ám semmivel sem rosszabb, mint a gyomorbajos Napóleon császáré. Shrek a filmben úgy jellemzi magát, hogy olyan ő, mint a hagyma: rétegei vannak.
Ilyen Tokaj-Hegyalja is: boraival, ételeivel, geográfiai sajátosságaival, kultúrájával, történelmével és valaha is itt élt lakóival. Ez a sokrétűség teszi, hogy a fentiekhez hasonlóan bárhonnan és bármely korból is induljunk el, néhány lépés után eljuthatunk a borhoz, ételekhez, Tokaj-Hegyaljához. Ahhoz a tájhoz, amelynek a honfoglaló népessége mellett az első időkben leginkább a neolatin (francia, olasz, vallon) és német népelemei emelkedtek ki. Közülük is a legismertebb hatású szereplők a vallonok, akikről e könnyednek szánt bevezető után a következő, immár komolyabb részben esik majd szó.
„Kezdjük egy lényeglátó idézettel: >>Leves teszi...
Ugyan nem tartozik közvetlenül a cikkhez,de Haraszthy Ágoston képzeletdús mivoltára jellemző, a következő kis történet, melyet neki tulajdonítanak.
Úgy az 185o körüli években, egy magyar honfitársa arra kérte, találjon ki valamilyen jól megjegyezhető szlogent a borüzlete részére. Megírta, odaadta, így szólt: (szabad fordításban)
„Miért menne más hová, hogy átverjék, amikor hozzám is jöhet!”
(Egy Oregoni étterem bejáratában ma is olvasható, de sajnos nem jelölik meg forrásként Haraszthy Ágostont!)
Azért az egri borokat se hagyjuk ki szerintem.
Nekem személy szerint a Demeter pincészet a kedvencem (apukám borai a legfinomabbak)
Természetesen az egri borok és Eger gasztronómiája sem maradhat ki.
A Demeter pincészet teljesen rendben van, magam pedig nagyra becsülöm egri borász barátaimat.