HÚSVÉT – Ősi szimbólumok a konyhában

„És monda Mózes a népnek: Megemlékezzél e napról, melyen kijöttetek Egyiptomból a szolgálatnak házából; mert hatalmas kézzel hozott ki onnan titeket az Úr; ezért ne egyetek kovászost.” (2 Móz. 13,3 Károli Gáspár fordítása)

moses

A húsvét 2 milliárd ember legjelentősebb vallási eseménye. A feltámadás, az újjászületés, de a termékenység és a tavasz eljövetelének ünnepe is.

A Szó

Tanulságos a húsvét elnevezéseire egy pillantást vetnünk, mert a szó is tükre lehet a léleknek. Az európai népek többségénél a Húsvét szó a zsidó húsvét, a pészah alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára, más néven maceszra utal. A szó a görög nyelvű Bibliafordítással vált elterjedtté és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest radikálisan újraértelmezett „elkerülést” (pészah) a halálból az életbe, a földről a mennyekbe. A görög és orosz (Pascha), a spanyol (Pascua), a portugál (Páscoa), az olasz (Pasqua), a francia (Paques), a holland (Pasen), a svéd (Pask), vagy a norvég nyelv (Paske), de még a finnek húsvét szava (pääsiäinen) is arra a zsidó húsvétra utal, amelyet Jézus is ünnepelt és amelyen keresztre feszíttetett, majd harmadnapra feltámadt.

Egy másik csoportba tartozik a húsvét köznapi angol (Easter) és német (Oster) neve. Az angol Easter, mint azt Tiszteletreméltó Szent Bede (~672-735) közzétette, az angolszász tavaszistennő, Oestre nevéből ered. A német húsvét szó közvetlen névadója a tavaszi Ostara-ünnep, amiről a meseíró Jakob Grimm javaslatára a germán mitológia tavasz istennőjét is Ostara-nak nevezték el. E pogány istennők ünnepe a mezőgazdasági munkák kezdetét jelző tavaszi napéjegyenlőség idejére esik, miként az ókori Izraelben az aratás az ünnep másnapján kezdődött.

Az angol és német húsvét szavakban a felkelő Napra utaló „kelet” szótő („East”, „Ost”) is fellelhető. A nemzetek egy újabb csoportjánál a feltámadást megelőző „Nagy Éjszakára” történik utalás. Ilyen a szlovák Vel’ká noc, a cseh Velikonoce, vagy a lengyel Wielkanoc.

Húsvét

Aztán vagyunk mi… Húsvét szavunk sem ószövetségi múltra, sem pogány istennőkre, még csak a feltámadás éjszakájára sem utal, csupán egyvalamire: a húsevésre. Arra, hogy a nagyböjt után újra húst vehetünk magunkhoz.

  • A 40 napos nagyböjtöt újraszámolva arra is rádöbbenhetünk, hogy a 46 naptári napig tartó böjt valójában 39 böjti napos, mivel a böjtöt torkos csütörtökön megszakították. A 39 nem szent szám, így nem is hallunk felőle, ám a 40 maga az „ünnepélyes teljesség”: 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép, 40 napig volt Mózes a Sínai hegyen, 40 napig böjtölt Jézus a pusztában, s a sort még lehetne folytatni.

Húsvét időpontjának meghatározása a nagyböjt kezdetének (hamvazó szerda) és pünkösd napjának kiszámolása miatt is fontos.

  • Az első niceai zsinat (Kr.u. 325) határozata alapján húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap.

the_council_of_nicea_fresco_in_the_sistine_salon_vatican1

Ebben ma is egyetért a kettészakadt (1054) egyház római katolikus és bizánci ortodox fele, ám többnyire mégis eltérő eredményre jutnak, amit egyebek mellett az okoz, hogy az ortodox egyház a Kr.e. 46-ban alkotott Julius Caesar féle, a nyugati pedig az ennél pontosabb Gergely naptárt (1582) használja. Akad ugyan elvi megállapodás egy egységes számítás rendszerre (Aleppo, 1997), ám az egyházak között sem nagyobb az igyekezet a közös cselekvésre, mint a világi élet pártjai között, így minden maradt a régiben.

Nyúl, tojás, barka

Amiben a két egyház és hívők milliói maradéktalanul egyetértenek, az a gasztronómiai hagyomány. A húsvétnak szerte a világon a tojás és a tavasz istennő (Oestre/Ostara) szent állata, a nyúl a legelterjedtebb szimbólumai.

Mindkét pogány jelkép, a vehemens szexuális természetéről ismeretes nyúl és a petesejtet rejtő tojás a megtermékenyítésre, az újjászületésre utal. Ezek ma legalább annyira a modern húsvét, mint Jézus feltámadásának szimbólumai. A tojás piros színe Krisztus vérét (és a pogány tüzet) jelképezi. A tojás mellett a barkaág is jellegzetes húsvéti jelkép.

jerusalem_from_mt_of_olives_tb092405392sr

A Jeruzsálembe bevonuló Jézus elé terített pálmaágakra emlékeztet. A virágokkal együtt a barkaág is az asztal dísze. A húsvéti bárány Jézus („Isten báránya”) közismert szimbóluma. Ószövetségi előképe (többek között) az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel elfogyasztott páskabárány. A bárány sütése nálunk is szokás volt, de az olcsóbb és hozzáférhetőbb sonka napjainkra kiszorította.

Kókonya

A húsvét vasárnapi mise fontos mozzanata a templomba vitt ételek, fonott kalács, kenyér, sonka, kolbász, tojás, torma, vaj, bor, stb. megszentelése. A magyar népnyelvben kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifőtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték. A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet:

„A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör…”.

Erőteljes költői szimbolika, de a szerzőt igencsak elragadta a fantázia. A kókonyát a néprajztudomány a „bővelkedés jelentésű olasz „cuccagna”, vagy vallon „cocaigne” szóból vezeti le és hazai első előfordulását az 1500-as évek eleje tájára datálja. Ennél azonban minden bizonnyal évszázadokkal korábbi.

ilpaesedicuccagnagrande

Cuccagna mitikus földje maga a tejjel mézzel folyó Kánaán, ahol a hegyek sajtból, a folyók borból vannak. Ez a gasztronómiai utópia a szegény ember paradicsoma. Talán nem véletlen, hogy ennek az olasz, angol, francia, német irodalomba és mesevilágba mélyen beivódott utópiának a nyomai megkopva bár, de nálunk éppen a böjt befejeztével bukkannak fel. Húsvéti kókonya szavunkban egy jobb élet reményének boldog földje üzen – a gasztronómia nyelvén.

Húsvéti bárány

Húsvéti bárány receptem eltér a megszokott „csontja-töretlen” bárányra rímelő húsvéti ételektől. Az étel Belső-Ázsia ételkultúráját ötvözi Marokkó arab ízeivel és egyszerűségével nyújt meglepően izgalmas kulináris élményt.

  • Hozzávalók (4 személyre): 500 g darált bárányhús; 250 g basmati rizs; 1 nagy fej vöröshagyma, olívaolaj, só, frissen őrölt fekete bors, római kömény, sóban eltett citrom héja.
  • Elkészítése: A basmati rizst a víz, rizs 7:4 arányú keverékében, sóval meghintve feltesszük főzni. A hagymát apróra vágjuk és olívaolajon üvegesre pirítjuk. Római köményt hintünk rá, majd hozzáadjuk a darált bárányhúst és gyakran kevergetve pirítjuk. Frissen őrölt feketeborssal fűszerezzük, ízlés szerint sózzuk. Összekeverjük a megfőtt rizzsel és sóban eltett nagyobb citrom apróra vágott héjával ízesítjük. Rövid ideig még együtt melegítjük, majd forrón tálaljuk.

(Kérdés: Mi az összefüggés az előbbi képek és a cikk témája között?)

Csíki Sándor♣

Be Sociable, Share!
A bejegyzés kategóriája: Recept, ünnep
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.

HÚSVÉT – Ősi szimbólumok a konyhában bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. kenéz júlia szerint:

    Az összefüggés talán az újjászületés.
    Kellemes Húsvétot,tojásokban gazdag locsolást kívánok.
    Júlia

  2. Csidei Tamás szerint:

    Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok és mielőbbi feltámadást hazánknak is!
    Köszönjük a remek írást Sándor.

  3. Csíki Sándor szerint:

    KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

  4. Mátis András szerint:

    Az almák fajtái közé ugyan nehezen illeszthető, ám mégis gránát-almának nevezett fenti gyümölcsünknek először is szépséges virágzata, vörös-sárga-bíbor színeinek rapszódiája, ami engem is naponta ámulatba ejt, amikor a szekszárdi kertekből kihajló gránátalma fák ágai alatt lassítva eljárok, vagy amikor az őcsényi Gránátalma Művészeti és Hagyományőrző Egyesület kertjében a pár éve odaültetett, egyszerre virágzó és gyümölcsét érlelő fácska előtt áhitozhatok. Áhítatom mélyén persze ott szunnyad az a tisztelet is, ami kijár ennek a gyümölcsnek, mert szimbolikája elképzelhetetlenül gazdag, s a gyümölcs analógiája biblikus mélységeket tár föl. Ez utóbbi kapcsán a zsidóság saját népe sorsát-képét is láttani engedi, amikor az egyes gyümölcsökben rejlő húsos magvak mennyiségét azonosítja ama (örök) vándorlásuk során többször is számba vett törzsek és családok számával.
    Ugyancsak szemléletes, ahogy mai utódaik, noha napi desszertjeik sorában sűrűn ismétlődik ez a hálás tálálék, amihez igen tetszetős küllem/tartalom, nagyon finom formai részletek, lenyűgöző színhatás, esztétikus megjelenés,no és az az édesen kissé fanyar íz is hozzá tartozik, bizonyos ünnepeken illő rituálé keretében éppen ezt a gyümölcsöt vágják föl családi körben, szemléltetendő: hogyan rejti, s foglalja egybe népünket a Teremtő. Húsvéti analógiája innét már nem is tűnik távolinak.
    Tudtad-e, hogy Granada város leghálásabb szimbóluma -s persze névadója is!- eppen ez a gyümölcs, amit számtalan képi fölbukkanása, városképi alkalmazása, de még öntöttvas kerékvetőinek gránátalma formája is visszatükröz.

  5. Bugán Adél szerint:

    Nagyon tetszett az írás, tanulságos volt.
    Válasz : ( Részben szégyellem. Biztosan nyilvánvaló mindenki számára, azért nem érkezett válasz a kérdésre.)
    A gránátalma is az újjászületés és termékenység jelképe a görög (és a többi keleti) kultúrában. Így jelképként a húsvéti nyúlhoz és tojáshoz hasonlítható. Az ókori görög mítoszok inkább fennmaradtak írott forrásokban, mint a többi európaiak, ezért a gránátalma értelmezésének jóval gazdagabb forrásanyaga van.

  6. Csíki Sándor szerint:

    Kedves Adél!
    Köszönöm és a válasz természetesen helyes. 🙂
    Üdvözlettel:
    Csíki Sándor

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.