A válság gyermekei (2008-2012)

MONDA AZÉRT NÉKIK: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. (Lukács 12:15)

1929-1933 ↔ 2008-2012

“Az Egyház azt mondja, hogy ha meghalunk, akkor innen a mennyországba, vagy a pokolba kerülünk. Ha a mennyországba megyünk, először megállunk a tisztítótűznél. Az Egyház téved. Ez a tisztítótűz.” (Laura C. Rinfret, 1931-1946)

"A világ legmagasabb életszínvonala. Nincs más út, mint az amerikai út."

A nagy gazdasági válság

A nagy gazdasági válság idején

Ők már megtanulták a leckét

Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság gyermekei megtanulták a leckét és életük végéig tudták is, ahogy a ma is élők még mindig tudják. Ők a mi szüleink, déd- és nagyszüleink. Ők (is) a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy miféle okok vezettek a válsághoz, megtapasztalták annak minden keserűségét, majd leszűrték a tapasztalataikat:

“Ne költsd el azt a pénzt, ami még nincs a pénztárcádban.”

“Ne fizess senkinek azért, amit magad is meg tudsz tanulni, vagy el tudsz végezni.”

“Soha ne vásárolj olyat, amit “majd” használhatsz valamire, csak olyat, ami nélkül nem tudsz élni.”

“Soha ne vegyél meg valamit addig, amig nincs meg a beszerzéséhez szükséges összeg kétszerese.”

Nem az a lényeges, hopgy mennyi pénzt kerestél, hanem az, hogy mennyit őriztél meg.”

Ezek a puritán elvek tették erőssé az Egyesült Államokat, hogy aztán az ezektől való eltávolodása sodorja bajba a világot. Akad persze biztató tanulság is:

a 30-as évek válságának gyermekei ugyanis felismerték, hogy a rosszból jó lehet, és a tragédiából értelem születhet.

Addig azonban, amíg a tragédiából újra értelem és a rosszból újra jó lesz, együtt kell élnünk a válsággal.

A “leves konyhák”

Ha az ember a 30-as évek idején íródott szakácskönyvekben, vagy a női magazinok rovataiban keresgél a “túlélés konyhája” nyomai után, akkor nem sokat talál. Gyakorlatilag semmit. A válság nem létezett, legalábbis ezeken a helyeken nyoma sincs. A kiadók csupán a fizetőképes piaccal foglalkoztak és a munkanélküliek nem számítottak annak, márpedig a “túlélés konyhája” az ő nevükhöz tapad. Az ő táplálásukra jöttek létre a képen is látható “leves konyhák”

A nagy gazdasági válság: "leves konyha"

Majd ők álltak be a “leves sorba” (soup line), amit így neveztek még akkor is, ha kávét és fánkot osztottak.

"Ingyen csészényi kávé és fánk, munkanélkülieknek."

A szegénykonyhákat legnagyobbrészt az egyházak, különböző nőegyletek és az Üdvhadsereg tartották fenn, de még az olyan jól ismert gengszterek, mint Alphonse Capone, ismertebb nevén Al Capone (1899-1947) is segítették fenntartani. Al Capone közreműködésével például 3000 munkanélküli napi háromszori étkezését biztosították (Chicago, 1930).

A leves, a kávé, a pörköltfélék, a burgonya, a kenyér voltak a legáltalánosabb ételek. A szakácsok mindenből, amihez hozzáfértek készítettek levest. Volt kávéleves, perecleves, tejleves, tésztaleves és a leghíresebb, a válságleves:

A válságleves receptje: 1/3 rész ketchup, 2/3 rész forró víz

A zöldségek, gyümölcsök, húsok tartósítása általánosan elterjedt, miközben a farmokon általában nem volt mód a hűtésre, ezért a tartósítás sok esetben kockázatos vállalkozás volt. A legolcsóbb élelmiszerek közé tartozó burgonya minden formában előfordult. Burgonyát ettek tésztával, sütve, tojással, ezernyi formában.

A nagy gazdasági válság idején

A nagy gazdasági világválság, szemben a korábbi válságok, háborúk időszakával, szerencsére nem tekinthető éhínségnek. Ez a megszorítás, az igények erőteljes redukálásának időszaka, de nem éhínség, legalábbis az USA-ban és Európa fejlettebb országaiban. (Nem így Ukrajnában, ahol ezidőtájt (1932-1933) egy tudatosan kitervelt és mesterségesen kiváltott éhínség (Holodomor) milliók halálát okozta.)

A szakácskönyvekben, ahogy már említettem, nyoma sincs a válságnak és kevés kivétellel a korábbi évtizedek receptjei ismétlődnek. Emellett megjelennek az USA-ban olyan receptek is, mint a sültbab szendvics (főtt összetört bab, barna kenyéren), ami hazánkból is ismert. Az óvilágból hozott “máj és szalonna”, a marhafarok pörkölt, az almás kelkáposzta. Minden olcsó alapanyag szerepe felértékelődött, ahogy ma is történik.

SPAM & Hot Dog

Ez alatt az idő alatt jött létre a Nestlé csokoládé chips, és Harland Sanders ezredes ekkor dolgozta ki titkos csirke fűszerezési receptjét a “Sanders Court and Café” nevű moteljében és éttermében (Corbin, Kentucky), amivel útjára indult a Kentucky Fried Chicken (KFC).

A világszerte ismert SPAM is ennek a kornak (1937) a terméke. Természetesen nem a hívatlan üzeneteket jelentette, mint ma, hanem egy olcsónak számító löncshús márkát, a Hormel Foods Corp. (Austin, Minn.) termékét. Eredetileg “Hormel Spiced Ham” volt a neve, de aztán egy Kenneth Daigneau nevű úr, elnyerve a 100 dolláros fődíjat, kitalálta a “Spam” nevet. A Spam A válság és a háborúk konzervje. A II. világháborúban az orosz katonáknak éppúgy szállították, mint az amerikaiaknak. Angliában pedig háborús csemegének számított. Annak ellenére, hogy immár a hatodik milliárd darab konzervet is legyártották, a SPAM a válság élelmiszere volt és maradt továbbra is. “Szerethetjük, utálhatjuk, nevethetünk rajta, de végül is olcsó.” A löncshúsok iránti kereslet, ahogy más, jobb időkben kevéssé becsült húskészítményeké, élelmiszereké, a közeljövőben várhatóan jelentősen növekedni fog.

A gyenge minőségű húsárúk közül az olcsó virslik mennyiségének növekedése is bátran megjósolható. A Nagy válság idején a Hot Dog igen népszerű étel volt, különösen, ha az ember nem volt különösebben igényes a virslire.

A következő képen az elnök felesége, Eleanor Roosevelt 1933. július elsején feltehetőleg jó minőségű frankfurtert sütöget, mert akkor is akadt jó minőségű élelmiszer, ahogy a következő években is lesz. A kérdés, hogy hányan engedhetik meg magunknak?

Eleanor Roosevelt (1933)

Csíki Sándor♣