A FOOD BLOGGER az étteremtulajdonosok életének megkeserítője. Ma már több mint 10.000 blogger ír rendszeresen és a számunk napról napra nő. Nagyon sok értékes írás, fotó keletkezik nap, mint nap. Mindenkinek akadnak kedvenc blogjai, nekem is vannak. Belföldön is, külföldön is. A következőkben azonban a Times szerinti 10 legjobb Food Blog jön.
Archive for 2009. január.
ANNA MATVEJEVNA PAVLOVA (röviden: Anna Pavlova) korának legnagyobb balerinája. Legenda. Élete során fiatal táncosok ezreit inspirálta és talán többet tett a balett megismertetéséért, mint bármely szólótáncos akkor, és azóta is. Ő volt az aki a balettet a világ számos részén, így Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon is népszerűvé tette. Hatása a mai napig érezhető. A róla elnevezett desszert születési helyének címéért a Dél keresztje csillagkép alatt két ország is verseng.
Somló-Kissomló-Ság
Kategória: Ambrus Lajos írásai és Irodalom
A SOMLÓ VÁRAT még a 20. század elején rekonstruálni lehetett: csúcsíves építészeti jellegéből 14. századi keletkezésre következtethetünk – valamelyik hatalmas dunántúli család építette.
Bocuse d’Or 2009 – Norvégia győzött!
Kategória: Bocuse d'Or és Chef
A PIED NOIR konyha Észak-Afrika regionális konyháinak egyik legizgalmasabbika. Az itt következő salátarecept leginkább az európai zöldségek Észak-afrikai fűszerezésétől válik érdekessé. A saláta ebben a konyhában lehet a La Kémia része is, de, társulhat a grillezett húsokhoz is, mint a kebab. Ahogy az lenni szokott, a saláták két alaptípus él, az egyik a nyers zöldségekből készített, amit hidegen tálalunk, a másik a főtt/párolt zöldségekből készített, amit inkább melegen, mint hidegen szolgálunk fel. (És vannak még, persze, a kettő kombinációi is…)
A “PIED NOIR” (ejtsd: pienoá) francia kifejezés. A jelentése: feketelábú. A franciák a 19. század végén, a 20. század elején gyarmatosították Észak-Afrikát. Később a gyarmatokon született franciákat nevezték feketelábúnak (pied noir), ami abból a csodálkozásból fakadt, amit a szandálos arabok a csillogó feketére suvikszolt francia katonai bakancsok láttán mutattak.
ALAPSZABÁLYA SZERINT: „az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.”
Lecsengés – a Somlai lényege
Kategória: Ambrus Lajos írásai és Irodalom
VAN ANNAK VAGY huszonöt éve, hogy Somló hívásának szenvedélye elkapott. (Amrus Lajos szép írása.)
Coca Cola torta
Kategória: Recept
A BLOGOT szorgalmasan keresik a tortareceptekre vadászók is. A különleges torták közül a Fűszeres paradicsomleves torta és a Majonézes csokoládé torta receptjei érdeklik őket leginkább, de – reményeim szerint – más írások felé is elkalandoznak. Az ő tiszteletükre és kedvére álljon itt egy másik “klasszikus”, és számunkra szokatlan torta receptje, amelyet az egész világon készítenek, így nem meglepő, hogy többféle verziója is él. A tortabevonat összetevőiben is nagy az eltérés bár közös jellemzőjük, hogy többnyire valamilyen dióféle társul hozájuk.
Somló – “Isten ittfelejtett kalapja”
Kategória: Ambrus Lajos írásai és Irodalom
IGAZÁBÓL EZZEL a bevezetővel kellett volna indítanom Ambrus Lajos írásait. Nem így történt, ám mégsem volt haszontalan másként kezdeni. Az előző írások fényében ez a bevezető is új tartalommal gazdagodott. Ambrus Lajos írásai minden alkalommal megérdemlik a figyelmet és a figyelmes olvasást. Ez az írás újra csak az elmélyűlt látogatók tetszésére számíthat igazán – ahogy ez a blog is nekik, nektek, az olvasásra és gonolkodásra időt áldozó látógatókhoz szól.
Az első szakács és a BBQ
Kategória: Chef és Történelem
AZ ANTROPOLÓGUSOK megegyeznek abban, hogy mai Johannesburgtól (Dél-Afrika) északra, Swartkrans barlangjában egy Australopithecus robostus, vagy az ugyanott élő Homo erectus használhatta először tudatosan és ellenőrzötten a tüzet, amit a megpörkölődött velős csontok vizsgálata igazol.
Sümeg és korszerű fiai
Kategória: Ambrus Lajos írásai és Irodalom
SÜMEGEN, a magyar barokk parányi gyöngyszeme – s ez a „legregényesebb fekvésű városka”, ahogy Jókai írja a Magyar Tempe-völgy című munkájában.
♣♣ 2008. február
Hazánkban már se szeri, se száma a jól, rosszul megkomponáltbor ebédeknek és vacsoráknak, ám a Magyar Bor Akadémia gálaebédje rangban valamennyi fölé emelkedik és ezzel országos jelentőséggel bír.
(A képen: Frittman János, Lukács Sándor színművész, Dr. Csizmadia András, és a Vivat Bacchus Énekegyüttes két tagja)
♣ 2007. február
2007. február 4-én délben a Corinthia Grand Hotel Royal Nagy Báltermében és Valletta Kiállító Központjában a 2006. Év bortermelője, Garamvári Vencel tiszteletére gyűltünk össze, hogy elfogyasszunk egy reményeink szerint a felsorakoztatott italokhoz méltó menüsort. Az írás a gálaebédről szól, annak értékelése.
KIHIRDETTÉK az éttermek versenyének győztesét a Dining Guide étteremkalauz gáláján. A győztes a Bock Bisztró, mely újraértelmezett magyaros fogásaival, bátor kísérletező kedvével nyerte el a zsűri tetszését. (Dining Guide)
“Mert a cékla tormával jó”
Kategória: Recept
ENNEK A CÉKLALEVESNEK én vagyok az “alkotója”, ám Ilcsi néni az ihletője. Történt egyszer, hogy a TV paprika műsorában Magos Zoli Ilcsi-nénivel kart-karba öltve sétálgatott a hullámzó céklamezők szélén. Ilcsi néninek a szerepe szerint Magos Zolit kellett volna beavatni a cékla rejtelmeibe. Zoli többször is nekifutott, hogy a néhány perces műsorban minél többet megtudhassunk a cékláról, ám Ilcsi néni rendíthetetlen elszántsággal minden kérdésre a választ ugyanabba az irányba kanyarította - “mert a cékla tormával jó”.
LATINUL BETA VULGARIS. Az angolok beet (beetroot) névvel illetik, a franciáknál betterave, a németeknél Rübe, az olaszoknál barbabietola az oroszoknákl Свё́кла (szvjokla), a finneknél juurikas, ám bármilyen néven is hangzik el a neve, akadnak nem is kevesen, akikre életükben már legalább egyszer ráijesztett. Ez a cékla.
Örök szüret
Kategória: Ambrus Lajos írásai és Irodalom
TÉL DEREKÁN a szüretre, a simogató melegre, Krúdy, Márai, Berzsenyi, Kisfaludy, Jókai, Babits, Hamvas, Tatay, Ady, Mészöly szüretére gondolni több, és más, mint könnyedén emlékezni. Senki nem írt a szüretről az elmúlt időkben mélyebben és megérintőbben, mint éppen Ambrus Lajos író, kedves barátom. Ajánlom mindenki figyelmébe. (Csíki Sándor megjegyzése)
KELL MÉG VAGY EGY generációnyi idő, amikor a magyar borászatban olyan életutat magukénak mondhatnak egyesek, mint Kalla Kálmán a gasztronómiában.
LIGURIÁN BELÜL „Cinque Terre” (Öt Föld) Olaszország legnevezetesebb tájai közé tartozik. Neve arra utal, hogy ezen a varázslatos parti sávon öt (cinque) halászfalu található. Ezek egyikében, Monterosso városkájában, a „La Lampara” étteremben volt jó szerencsém vacsorázni.
A “CUCINA DEL RITORNO” annyit tesz, hogy a hazatérés konyhája. Ez Liguria, egy Piemont alatti vékony tengerparti sáv gasztronómiája, a Genovai-öbölben. Ez a gyönyörű hegyes vidék a tengerből emelkedik ki, majd az Apeninnekben és az Alpokban folytatódik.
A BALATON-KÖRNYÉKI bazalthegyekre már a 19. század elején felfigyeltek az írók és tudósok. Sulpice Francois Beudant (1787-1850) francia geológus 1818-ban vizsgálta a hegyeket. Eredményeit a történelmi Magyarországra vonatkozó más geológiai leírásokkal, térképekkel együtt „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818” címmel 4 kötetben jelentette meg Párizsban (1822).
A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete sorozatban igyekszem néhány érdekesebb, vagy legalábbis számomra érdekesebb, kenyérféleségről először röviden írni, aztán alkalomadtán talán hosszabban is. A kenyér, mint a Nagyalföld gasztronómiájáról szóló írásban is említem, sokak szemében a civilizáció fokmérője. Egész étkezési rendszerek épülnek rá, amelyhez olyan további kultételek társulhatnak, mint az olíva, olívaolaj, vagy italként a bor. Kevés olyan hely akad aminek ne lenne saját jellegzetes kenyere, tésztaféléje., amit a helybéliek megbecsülése övez.
A TÉSZTADAGASZTÁS és kenyérsütés embermillióknak évezredek óta minden különösebb tudományos ismeret nélkül is ragyogóan sikerült. A kelesztett kenyerek felfedezése óta hihetetlen mennyiségű tészta készülhetett. A következőkben röviden összefoglalom azokat a legfontosabb ismereteket, amelyeket nem haszontalan tudni. Ezeknek az ismereteknek a birtokában talán többen leszünk, akik hamarabb rájövünk, hogy vajon miért is nem sikerült, vagy, ami talán fontosabb, miért is sikerült kedvünkre való kenyeret, kelt tésztát készítenünk.
“MIKÉNT a cseppnyi magból fa lesz egy nap, hatalmas, s a folyó sodra a sziklát is kivájja… Nálad is eljön a nap, mikor munkád látszani fog.” (Su Dongpo, Csíki Sándor fordítása)
