HOL VOLT, HOL NEM volt, volt egyszer egy derék teaízesítő. Kicsiny volt, zöldessárga dobozos és – miként magáról sejtetni engedte – nagyon-nagyon egészséges. Fel is keltette az érdeklődésem nyomban ez a fene nagy egészségesség, ezért megvásároltam, s haza is vittem. Így aztán már nekem is lett egy fene nagyon egészséges, zöldes, sárgás, kicsinyke dobozom, telis-tele apró teaízesítő tablettákkal. A teaízesítő neve, mert az is volt neki így került fel a dobozra: Teaízesítő – tabletta citromízű – + C-vitamin.
NOS, A TV PAPRIKA nem jó, ráadásul időnként már kezd nézhetetlen lenni. Mi a baj a TV Paprikával? Leginkább az, hogy egyenetlen színvonalú, s esetenként kimondottan ‘”gáz”, ami ezen a csatornán megjelenik. Vannak-e jó műsorai a TV Paprikának? Hogyne, miért ne lennének. Ilyen például a Csiszár Jenő
EGY MÁSIK PUSKÁS
Kategória: Ambrus Lajos írásai
HETEK ÓTA bíbelődöm egy vaskos kézirattal – Borsi-Kálmán Béla barátom Puskás-könyvével, amelyet szerkesztek, sajtó alá rendezek és a többi. De mint minden jó mű, ez is olyan, mint égő csipkebokor, fényesen suhanó lángpallos, amely még elveszettnek hitt és a fölfedezésre váró zugolyokba is képes bevilágítani. S amelynek fény-melegében mindenki nyugodtan sütkérezhet. Pedig mit lehet még leírni a világtörténelem legismertebb magyarjáról, Puskásról?
SOKSZÍNŰSÉGÉVEL és integráló erejével a Nemzeti Gulyás Nap ezrek rokonszenvét vívta ki, s ezrek ízlésével találkozott. A bal oldali fotón a 21 Magyar Vendéglő (Budai Vár) bejárata melletti üvegen a Michelin Guide 2010 piros színű emblémája, s felette a Nemzeti Gulyás Nap logója. Szimbolikus találkozás ez, amely a nap szellemét, s erejét is jelzi. Ezért lett ez a kép az írás “címlap” képe. Az üvegen a szemben lévő Café Pierrot tükröződik. A Pierrot, s francia séfje is csatlakozott a Nemzeti Gulyás Naphoz.
ÚGY LÁTOM, HOGY A Nemzeti Gulyás Nap szervezésében az egységnyi idő alatt csatlakozott résztvevők számát, s a földrajzi kiterjedés mértékét tekintve is világbajnokok lettünk, hála az internetnek, s persze nektek, magunknak. Aligha hiszem, hogy eddig bárkinek sikerült volna olyan méretű gasztronómiai eseményt létrehozni, amely földrajzi kiterjedtségét tekintve a Nemzeti Gulyás Nappal összemérhető lenne. Aligha hiszem, hogy eddig bárkinek sikerült volna olyan gasztronómiai eseményt
AMIKOR KITALÁLTAM a Nemzeti Gulyás Napot, tudtam, hogy jónak kell lennie. 2010. június 28-án jelent meg a blogomon a Nemzeti Gulyás Naphoz való csatlakozási felhívás, s készítettem egy logót is, ami az internetnek köszönhetően mára már bejárta az országot és külföldön is terjed. Így kezdődött, így kezdtem két hónappal ezelőtt.
SOPRONBAN komolyan készülnek a holnapi Nemzeti Gulyás Napra, azonban ma még a Sommelier Bajnokság zajlik, amiről a Food & Wine kötelessége beszámolni. A holnapi nap miatt média partnerem a Borigo írására hagyatkozom. A Borigo így ír a jeles eseményről:
“Két év szünet után 2010. augusztus 26-27-én a soproni Hotel Lővérben a honi pohárnokok újra összemérhetik tudásukat. A győztes képviseli hazánkat a strassbourg-i Sommelier Európa Bajnokságon.
SZOMBATON, augusztus 28-án lesz az első Nemzeti Gulyás Nap. A Nemzeti Gulyás Nap az ország ünnepe, s határainkon is túlnyúlik. Így aztán nem is versenytársa a nyárvégén zajló más rendezvényeknek, mint a Megyei Vadásznap a Hortobágyon, a Győri Bornapok, vagy a Pozsonyi Piknik (ahol Bächer Iván körömpörköltet főz majd), hogy csak hármat említsek a széles választékból. A Nemzeti Gulyás Nap a filozófiájából is fakadóan valamennyi rendezvénynek társa és barátja, ezzel pedig összekötő kapcsa.
KIBÉD, ahol pompázatos a hagyma, Erdély szerte jól ismert település. Maros megyében, a Kis-Küküllő mentén, Szovátától (ahol eddigi életem talán legjobb töltött káposztáját ettem) alig 10 kilométerre található. Lakossága magyar. Szülöttei közül jól ismert a hazai dietétika ősatyjának tekintett Mátyus István. Róla így ír a Magyar Életrajzi Lexikon:
“Mátyus István (Kibéd, 1725 – Marosvásárhely, 1802. szept. 6.): orvos. Orvosi oklevelét Utrechtben szerezte.
MÚLT HÉTVÉGÉN négy balatoni étteremben is jártunk. Siófok, Szemes, Tihany és Füred voltak a túra állomásai. A pénteki siófoki vacsora után szombaton a Kistücsök, a Ferenc Pince Csárda és az Astoria Étterem és Sörkert következett. Mindhárman a Nemzeti Gulyás Nap (NGN) résztvevői. Három étterem, három stílus, három átlagon túlmutató étkezési élmény. A három helyben közös, hogy a tulajdonos együtt él az éttermével. Ahogy Csapody Balázs (Kistücsök) mondta a kerthelyiségben: “Ez a nappalim.”
ALIG EGY HÉT múlva, 2010. augusztus 28-án lesz az Első Nemzeti Gulyás Nap. Sokan jelentkeztek már, és sokan ajánlották fel segítségüket. Az előző írások kommentjeiben sok felajánlásról olvashattok. Gyakori kérdés, hogy hol lesz a rendezvény? A válasz: mindenütt, ahol ezen a napon gulyást, pörköltet, paprikást, halászlevet, lecsót (…) főznek. A kis konyhában, a kerti partin, a pincesoron, a falu főterén, a városokban, erdőn-mezőn, éttermekben.
A MINAPÁBAN Serényi Zsolt a TV Paprika szakácsa paradicsomlevest főzött. Többnyire tetszik, amit Zsolt csinál, de ez a paradicsomleves epizód nagyon nem sikerült, mi több, katasztrófa volt. Ott kezdődött, hogy Zsolt 1-1,5 liternyi olajat melegített azért, hogy majd a forró olaj szolgáljon a paradicsom hámozásához. Olyan nagy mértékben életszerűtlen (és balesetveszélyes) volt, hogy
A KÜLÖNLEGESNEK nevezett vagdalthús méltó régi híréhez. Különleges. Különlegesen elborzasztó. Hajdan, a dicső Magyar Néphadseregben ez a konzerv volt az, amelyet a katonák csak gyíkhúsnak neveztek. A gyíkhús név is sejteti, hogy már akkor sem volt sikk szeretni, pedig, s ezt bátran állíthatom, jobb volt, mint ez a mai változat A Különleges vagdalthús, mint a Globus vagdalthús
OLASZ SZENDVICS – s más semmi
Kategória: olasz konyha
NÁPOLYBÓL Sorrento felé haladva a parti úton ettem most az egyik legjobb ételt Olaszországban. Semmi különös nem volt benne, s neves chef sem készítette. Egy egyszerű, kicsiny üzlet zöldséggel, gyümölcsökkel, sonkával, friss bivaly mozzarellával, hideg italokkal, ahol megesett a varázslat, s az
KÉT HÉT MÚLVA, 2010. augusztus 28-án lesz az Első Nemzeti Gulyás Nap. Sokan jelentkeztek már, és sokan ajánlották fel segítségüket, kérdezték meg, hogy miben segíthetnének. Gyakori kérdés, hogy hol lesz a rendezvény? A válasz: mindenütt, ahol ezen a napon gulyást, pörköltet, paprikást, halászlevet, lecsót (…) főznek. A kis konyhában, a kerti partin, a pincesoron, a falu főterén, a városokban, erdőn, mezőn, éttermekben bárhol. Ennek a napnak bárki részese lehet határon innen, s túl.
AZ ETNA KAPUJA – Nicolosi (Szicília)
Kategória: olasz konyha
NICOLOSI SZÉPEN rendbetartott városka az Etna tövében, Szicíliában. Szlogenje szerint Nicolosi az Etna kapuja, ami még igaz is. A városka főterén tértünk be az egyik legjobb helyre, ahová Szicíliában eddig betértünk. A borszaküzlet, kávézó, étterem előtt álló BMW sportautó már jelezte, hogy vagy a vendégek, vagy a tulajdonos a jobbmódúak közé tartozhat. Nos, az autó a tulajdonosé volt, aki igazán kedvesen fogadott bennünket. Sajnos nem beszélt semmilyen más nyelvet az olaszon kívül, ami nem ritkaság arrafelé.
ITALOK FOGYASZTÁSA – sör
Kategória: Berecz Edgár írásai
HABÁR RÉGÓTA sör fogyasztó nép vagyunk – írja Berecz Edgár erdélyi író -, máig is érthetetlen számomra, hogy miért nem tudott egy valamirevaló sörkultúra kifejlődni legalább itt, a Székelyföldön. Tudniillik a sör egy olyan speciális ital, amely követeli, hogy ne csak magára fogyasszák, hanem valamilyen étellel együtt, amely segít kihozni az ízét.
LŐWY ÁRPÁD neve már szóba került korábban is. Ma eszembe jutott, hogy szándékomban állt Lőwy disznolkodó verseit a nagyérdemű publikumnak közkézre bocsájtani. Nosza, amúgyis uborkaszezon van, sokan nyaralnak, de legalább az olvasóim nem nyaraló része szórakozzon a meztelen igazságon.
ÉSZREVÉTELEM szerint – írja Berecz Edgár erdélyi író – az utóbbi 20 évben a forró tea service nem sokat változott. Még mindig ugyanazzal az igénytelen séggel szervírozzák a teát, mint annak idején Ceausescu idejében. Értem ezalatt a csészében beadott forró vizet, majd kis tányéron a cukrot, citromot és filteres teát, amikoris a vendég ez utóbbival tampon módjára kénytelen a vízbe áztatni, s megvárni míg a
A BUDAI VÁRBAN immár 19. alkalommal megrendezésre kerülő Borfesztiválhoz sokat nem kell hozzátenni. Aki ismeri, tudja jól, érdemes meglátogatni a borászokat. Aki nem ismeri, ám akad benne némi fogékonyság az asztali örömök, borok, pezsgők iránt, annak csak ajánlani tudom.
SÚLYOS SZÁRAZSÁG következtében nagy ínség fenyeget. A rabbi azonnal böjtöt parancsol. A szomszéd falu rabbija azonban nagy lakomát rendez. – Hadd lássak odafent, hogy mi enni is szoktunk – magyarázza a híveinek. – Ha folyton csak böjtölnénk, még azt hihetnék az égiek, hogy megvagyunk mi eledel nélkül is!
A Zsidó Nyári Fesztivál idén 2010. augusztus 26. és szeptember 6. lesz. Négy nappal hosszabb, mint tavaly.
SCHMITT PÁL VAJON MIT ESZIK?
Kategória: Vélemény és magyar konyha
MIT ESZIK SCHMITT Pál? Kíváncsi lennék rá! Végre akad egy jó kiállású Köztársasági Elnökünk, aki vélhetőleg nem lesz alacsonyabb, pláne nem roggyantabb, mint a partnerei, akikkel együtt jelenik meg a fotósok, és a TV előtt. Épp ideje volt az ebből a szempontból is körültekintés nélkül választott Köztársasági Elnökeink után egy férfias megjelenésű személyiséget
HÁROM HÉT MÚLVA, 2010. augusztus 28-án lesz az Első Nemzeti Gulyás Nap. Sokan jelentkeztek már, és sokan ajánlották fel segítségüket, kérdezték meg, hogy miben segíthetnének. Gyakori kéldés, hogy hol lesz a rendezvény? A válasz: mindenütt, ahol ezen a napon gulyást, pörköltet, paprikást, halászlevet, lecsót … főznek. A kis konyhában, a kerti partin,
A ROZMARINGRÚL
Kategória: Ambrus Lajos írásai és magyar konyha
HEJ ROZMARING, rozmaring, leszakadt rólam az ing, Ha leszakadt nem bánom, Úgy sincs, engem ki szánjon – ez az egyik variáció a sok száz közül, mert a rozmaring a rezeda, a tulipán, a kökénymag, a kendermag, a ribizli és más növényországi csoda közt, vagy inkább rovásukra, ő az egyik legemlegetettebb növényünk. Oly igen sokat foglalkozik vele a népköltés, mondja ezt egy mára szinte teljesen elfeledett tudós-író, kecskeméti tanár, egy valóságos főreáliskolai igazgató, Hanusz István az
CORLEONE (Szicília) – Idegen a Paradicsomban
Kategória: Vélemény és olasz konyha
CORLEONE városát a Keresztapa című film tette világhírűvé. Ha már a jó szerencsém Szicíliába vezérelt, ide mindenképpen el akartam menni, ahogy még egy két helyre is, mint Gela, Síracusa, amelyek a gasztronómia szülőhelyei. Palermóból indultunk, s Siracusa irányában átszelve a szigetet ejtetük útba a nevezetes városkát. Nem az elsők lehettünk, azok közül az ezrek közül, akik a helyiségnév táblánál fotózkodtak. A mellettünk elhúzó teherautó fülkéjéből, nevetve integettek ránk.
SAJÁT, HÁZI JOGHURT – (recept)
Kategória: Egészség a konyhában, Népszerű tudomány, Recept, Török konyha, Vélemény és nemzetközi konyha
A JOGHURT (yogurt) szó török eredetű és a fermentált, sűrűvé váló tejre utal, amit évezredek óta fogyasztottak, azonban Európában egészen a 20. század elejéig ritkaságnak számított. A joghurt igazán népszerűvé akkor kezdett válni, amikor a Nobel-díjas tudós, Ilja Mecsnyikov a Bulgáriában, s másutt, mint
BIFIDUS ACTIREGULARIS – a világsztár
Kategória: Egészség a konyhában és Vélemény
A PROBIOTIKUMOK a kedvenceim közé tartoznak, s volt idő, amikor éppenséggel probiotikumot fejlesztettem, így aztán a velünk együtt élő “jó” baktériumok hasznáról nem kell győzködni. Ezekről a velünk szimbiózisban élő baktériumokról gyakorta elfeledkezünk, pedig fontos útitársaink az élet során. Számuk megcsappanása rossz jelnek számít. Az egyénre is jellemző összetételű baktériumflóra fenntartása fontos, ha egészségesek akarunk maradni.
A LEVES HAZUDIK című könyv állítása az eperről ugyan nem igaz, azonban a bulvár elemekkel tűzdelt könyv mégis csak felvet egy létező problémát. Ez a probléma az élelmiszeripari adalékanyagok problémája, amelyek értelmezése, értése körül ugyanaz a zűrzavar uralkodik, mint ami a könyvből is lejön. Hozzáadott vegyületek ezrei fordulhatnak elő az élelmiszerekben, s a köztük
A LEVES HAZUDIK – Számoljunk együtt!
Kategória: Vélemény és nemzetközi konyha
A LEVES HAZUDIK című könyv eperre vonatkozó tézisét, miszerint: a világon sincs annyi eper, amennyi az eper ízű termékekben megjelenik, már sokszor hallottam emlegetni. Soha nem szóltam hozzá, azonban minden alkalommal, amikor említették, kényelmetlenül éreztem magam, mert valahogy nem tartottam eléggé meggyőzőnek az állítást.
MUFURCZ ÚR, S NEJE – történet
Kategória: Vélemény és magyar konyha
MÁTIS András teológus hozzászólásként rögzítette azokat a sorokat, amelyeket én most írásként osztok meg. Mátis Andrást idézve: “1985. áprilisától nyolc éven keresztül egy kastély határozta meg az életemet, éjjelemet-nappalomat.” Ez a Sziráki kastélyszálló volt, ahol annak idején magam is emlékezetes szép napokat töltöttem. (CSS)
OLASZ SZARDÍNIA és limoncello
Kategória: olasz konyha
A FRISS SZARDÍNIA egy kánikulai nyári nap ebédjére, egyike a legjobb választásnak. A citrom pedig igazán üdítő tud lenni, s némi olasz kenyérrel, olívaolajjal, salátával, egy korsó jéghideg sörrel már teljes is az ebéd. Nem is gondoltam volna, de a Sorrento mellett termett friss citrom legalább
AMBRUS LAJOS írása a sáfrányról más, mint amit e nemes növényről és a virág bibéjéről másutt olvashatunk. Írás sokfelé, sokféle jelenik meg, de jó írás már kevés helyen, kevesebbszer. Ambrus Lajos írásai kimagaslóak, s ajánlom figyelmetekbe, mint minden alkalommal. S persze a valódi sáfrány is megérdemli a figyelmet, mert szebb húsleves nincs, mint a sáfránnyal festett. (CSS)
A PIZZA meghódította a világot, ahogy valamennyi utcai étel meghódítja, legyen az a döner kebab, amely közismerten széppé tesz (Döner macht schöner!), vagy bármiféle hamburger, hot dog, stb. Az utcán élő kultúrák utcai ételeket kívánnak, s ebben aligha van változás, bármiféle időszakáról is
ASZTALKENDŐ és SZALVÉTA
Kategória: Berecz Edgár írásai
FOLYTATÓDIK a “Kis asztali illemtan” című könyvecskéből való szemelgetés. Ezúttal az asztalkendőről és a szalvétáról lesz szó. Berecz Edgár segít eligazodni a részletekben is. Igazán nem haszontalan olvasni ennek a két megszokott asztali elemnek a funkciójáról, illendő használtáról. (CSS)
A POLGÁRI KONYHA apoteózisa (Szindbád)
Kategória: Vélemény és magyar konyha
AZ APOTEÓZIS SZÓ jelentése: isteni rangra emelés, istenítés. A polgári konyha esetén talán nem is túlzás ez a szó, különösen, ha Szindbád szolgáltatja az illusztrációt. Napjaink gasztronómiai fogalmi zűrzavarában, amikor a paraszti, s polgári konyha alig-alig válik szét a tudatunkban, s amikor ebbe a rendszerbe sokaknak a fine-dining már végképp beilleszthetetlennek tűnik, jól esik Huszárik Zoltán negyven évvel ezelőtt (1971) bemutatott filmjének részletét megnézni.
NÁPOLY GYÜMÖLCSEI – júliusban
Kategória: olasz konyha
ITÁLIA KONYHÁJA messze földön híres, s főként az alapanyagok változatossága, a regionális sokszínűség adják az erejét. Nápoly már a Rómától délre fekvő szegényebb vidék része. Konyhájának újkori s ismert eleme éppen a pizza. A gyümölcsök sokfélesége, a zöldségek, a citrom változatos konyhát tesz lehetővé, akárcsak a tenger halai, gyümölcsei. Ilyenkor 35-40°C a hőmérséklet és a citromfákkal beültetett kertekben magas póznákra feszített hálóval védik a fákat a jégtől.
SÖRGYÁRI CAPRICCIO – A kéményre?
Kategória: Vélemény
KŐBÁNYA NEM EGY egyszerű hely, s mint a neve is mutatja, akadhat ott kőbánya bőven, legalábbis a múltban akadt, hogy ma már csak a nyoma akadjon, s az is a föld alatt. Ez a sok volt kőbánya, évszázadok nyoma, pont kapóra jött, amikor a Duna vizéből főzött sört a helyi serfőzdék hűvösön akarták tartani. Serfőzde ugyan akadt szép számmal, ám nyomuk is alig van már, csupán egyik-másik neve, s egy-két elhanyagolt, leromlott gyárépület maradt fenn, a Dreher Sörgyárak területén is, az Éles-saroknál, ahol 1948. óta a nosztalgikus hangzású Kőbányai világos is terem.
A FOOD & WINE oldalain már sok írás szól a progresszív spanyol és baszk konyháról. Erdélyi Zsófia, aki korábban már szerepelt a blogon, Baszkföldön töltött néhány hónapot, s anyagot gyűjtve meglátogatta a legismertebb baszk séfeket, csupa világszerte ismert ikont. A látogatások tapasztalata beépült a szakdolgozatába is. A következő részlet is ebből van. (CsS)
EGY IGAZI TESTAMENTUM
Kategória: Ambrus Lajos írásai
AKÁR ÚGY IS kezdhetném: „Szeretnék egyet”. Mintha az írásjelek és szavak legpontosabb helyi értékére találva, pátosz és nyelvi pongyolaság, sőt skrupulus nélkül bátran írnám a szentenciát. „Szeretnék egyet. Szeretném megérni” – közben ujjam is követné mondataimat, föl, föl, a levegőégbe.
A FOOD & WINE oldalain már sok írás szól a progresszív spanyol és baszk konyháról. Erdélyi Zsófia Baszkföldön töltött néhány hónapot, s anyagot gyűjtve meglátogatta a legismertebb baszk séfeket, csupa világszerte ismert ikont, mint amilyen Arzak is.. A látogatásokból “A molekuláris gasztronómia és az új baszk konyha a 21. század elején címmel” szakdolgozat készült, amelynek én vagyok a külső konzulense. Zsófi személyes tapasztalatai különösen érdekesek és tanulságosak. A beszámolója jól tükrözi az élményt, amit átélt.
